Egyre több egyetem és főiskola tér át hibrid vagy online oktatásra a koronavírus-járvány negyedik hulláma és az egyre növekvő esetszámok miatt. Van olyan intézmény, ahol január elejéig az összes órát és vizsgát online tartják majd meg, máshol vegyes tanrendet rendeltek el.
A koronavírus-járvány miatt november 27-től az összes órát online tartják meg – erről küldött néhány nappal ezelőtt Neptun-üzenetet a hallgatóknak a kecskeméti Neumann János Egyetem. Az intézményben december 12-ig tart a szorgalmi időszak, vagyis az oktatóknak két hétig kell online tanítaniuk. A vizsgaidőszak december 13-án kezdődik, az írásbeliket és a szóbeliket is online tartják majd meg, a Neptun-üzenetben legalábbis azt írják, hogy 2022. január 4-ig „az oktatási és az azzal kapcsolatos valamennyi tevékenység kizárólag online formában történik”. A könyvtár és a kollégium nyitva tart, azokat a korábbi szabályok alapján használhatják a hallgatók.
Nem a kecskeméti az egyetlen egyetem, amely az elmúlt napokban részben vagy egészben online oktatásra tért át a koronavírus-járvány negyedik hulláma és az egyre emelkedő esetszámok miatt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyik karán is így döntöttek. Ezt az intézmény legutóbbi járványügyi intézkedése tette lehetővé, amelyben az áll, hogy a dékánok – ha az adott kar járványügyi helyzete indokolja – részben vagy egészben „távolléti oktatást vagy vizsgáztatást” rendelhetnek el. A Jog- és Államtudományi Karon november 23-a óta tartanak online órákat, és a vizsgákat is így tervezik megtartani. „A kar épületei nem lesznek lezárva, kérjük azonban, hogy csak valóban szükséges esetekben látogassák azokat. A kar adminisztratív személyzete korlátozott ügyfélfogadási időben dolgozik majd” – írják az intézmény oldalán.
A Pázmány bölcsészkarán egyelőre nem rendeltek el online oktatást, a Facebookon viszont arra kérték a hallgatókat, hogy továbbra is tartsák be a járványügyi szabályokat: az egyik előírás alapján például tíz napig nem léphetnek az egyetem területére, ha kapcsolatba kerülnek egy koronavírus-fertőzöttel - kivéve, ha már megkapták a védőoltást. Néhány BTK-s hallgató múlt héten petíciót indított a szigorításért. Azt írják, a koronavírus-fertőzöttek magas száma miatt nem érzik biztonságosnak a tantermi oktatást, a szorgalmi időszakból hátralévő két-három hétre érdemes lenne áttérni az online oktatásra. A petíciót az elmúlt napokban majdnem kilencszázan írták alá.
A MOME-n és a METU-n is online oktatásra tértek át
Ahogy arról hétfőn beszámoltunk, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is szigorítottak a szabályokon, november végétől online tartják meg azokat az órákat, amelyeken ötnél több hallgató vesz részt. A Zeneakadémia egyébként már októberben hibrid oktatásra tért át, a 20 fő feletti órákat tartották vegyes oktatási rendben, a csoport fele személyesen, míg a többi hallgató online csatlakozhatott a foglalkozásokhoz. November 29-től csak néhány csoportos kurzuson marad a jelenléti oktatás.
A Budapesti Metropolitan Egyetemen is múlt héten rendelték el az online oktatást, a vizsgákat sem hagyományos formában tartják majd meg. Akárcsak az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán, ahol a záróvizsgák kivételével szintén online írásbeliznek és szóbeliznek majd a hallgatók. Néhány kisebb intézmény is így döntött, ezek közé tartozik például a Tan Kapuja Buddhista Főiskola, ahol már jó ideje hibrid formában zajlik az oktatás, a november végén hozott rektori utasítás alapján azonban az összes vizsgát – a záróvizsgákat és a szakdolgozati védéseket is – online szervezik meg.
Azt is megírtuk, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemen a levelezős hallgatók tanulnak otthonról, november 23-a óta az előadásokat, konzultációkat, gyakorlati órákat, szemináriumokat online tartják meg, hagyományos órákat csak dékáni engedéllyel lehet szervezni. Az ELTE bölcsészkarán hibrid megoldást választottak: a szorgalmi időszak végéig az előadásokat online, a szemináriumokat személyesen tartják meg az oktatók.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem két hete közölte, hogy „minden olyan órát áthelyeznek online platformra, amely jelentős minőségromlás nélkül megvalósítható az online térben”. A féléves munkákat értékelő szakmai fórumokat és kiállítást („Kipakolás”) is online szervezik meg.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
