December 15-ig van idejük elmenni egy oltópontra azoknak, akik még egyszer sem oltatták be magukat.
A tanárok oltása mind a saját, mind mások egészsége miatt nagyon fontos, hiszen nemcsak más tanárokkal, hanem diákokkal és szülőkkel is nap mint nap találkoznak - írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Népszavának. November közepén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a tanárok átoltottsága 86-87 százalékos, az Emmi tájékoztatása szerint mostanáig a pedagógusok 90 százaléka kapta már meg az oltást.
Miután valamivel kevesebb, mint 150 ezer pedagógus van az országban, a tárca által közölt arányszám alapján csaknem 15 ezer tanár továbbra is oltatlan - matekozta ki az oldal.
Az oltást az állami oktatási-nevelési intézményekben tették kötelezővé, az oltási határidő december 15. Ha nem oltatják be magukat koronavírus ellen, fizetés nélküli szabadságra küldik őket. Ahogy már korábban írtunk róla, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) nem reprezentatív felmérése azt mutatta, hogy az általuk vizsgált 1500 intézményben ötezer pedagógus nincs beoltva, közülük háromezren nem is tervezik, hogy kérik a vakcinát.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) eközben nyílt levélben kéri Kásler Miklóst, hogy az igazgatók ismét igazolhassák a hiányzást, ha egy diákot a járvány miatt tartanak otthon a szülei.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
