15 ezer tanár még nem oltatta be magát, és sokan nem is tervezik

December 15-ig van idejük elmenni egy oltópontra azoknak, akik még egyszer sem oltatták be magukat.

  • Csik Veronika

A tanárok oltása mind a saját, mind mások egészsége miatt nagyon fontos, hiszen nemcsak más tanárokkal, hanem diákokkal és szülőkkel is nap mint nap találkoznak - írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Népszavának. November közepén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a tanárok átoltottsága 86-87 százalékos, az Emmi tájékoztatása szerint mostanáig a pedagógusok 90 százaléka kapta már meg az oltást.

Miután valamivel kevesebb, mint 150 ezer pedagógus van az országban, a tárca által közölt arányszám alapján csaknem 15 ezer tanár továbbra is oltatlan - matekozta ki az oldal.

Az oltást az állami oktatási-nevelési intézményekben tették kötelezővé, az oltási határidő december 15. Ha nem oltatják be magukat koronavírus ellen, fizetés nélküli szabadságra küldik őket. Ahogy már korábban írtunk róla, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) nem reprezentatív felmérése azt mutatta, hogy az általuk vizsgált 1500 intézményben ötezer pedagógus nincs beoltva, közülük háromezren nem is tervezik, hogy kérik a vakcinát.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) eközben nyílt levélben kéri Kásler Miklóst, hogy az igazgatók ismét igazolhassák a hiányzást, ha egy diákot a járvány miatt tartanak otthon a szülei.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.