Ez derül ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből.
A PDSZ azt követően indított kérdőívet, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában zajló sztrájkbizottsági egyeztetések legutóbbi, november 18-ai ülésén egyértelművé vált, a kabinet januártól legfeljebb 10 százalékkal növelné a pedagógusok fizetését - írta meg a Népszava.
Ráadásul nem is az alapbérük emelkedne, hanem pótlékot vagy az igazgató által elosztható plusz "bértömeget" kapnának. A kormány ezen felül évi 200 ezer - havi 16,6 - forintos SZÉP-kártyát adna a közoktatásban dolgozóknak.
Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja a lapnak azt mondta: a tendenciák egyértelműek, a pedagógusok többsége nem lenne elégedett a kormány ajánlatával. A legtöbben az alapbér legalább 50 százalékos emelését fogadnák el. A kérdőívet kitöltők több mint 90 százaléka jelezte, anyagi gondjaik is vannak, a fizetésük nem elég arra, hogy minden szükségletüket fedezzék belőle és megvalósíthassák céljaikat.
A garantált bérek emelkednek, de nem a közoktatásban
A legalább középfokú végzettségű munkakört betöltők garantált bérminimuma 2022-ben bruttó 260 ezer forintra emelkedik, ugyanakkor a nevelés-oktatásban dolgozók bértáblája továbbra sem változik, emiatt több pedagógusnak a bére a garantált bérminimumnál is kevesebb lesz, amit a munkáltató kénytelen kiegészíteni, hogy jövőre elérje a bruttó 260 ezer forintot.
A PDSZ azt is kiszámolta, mennyi pénztől esnek el a pedagógusok amiatt, mert a bértáblájuk alapja már nem a minimálbér: munkaévektől és besorolástól függően néhány tízezertől több százezer forintig is terjedhet ez az összeg. Például egy 6-8 éve a pályán lévő, egyetemi végzettségű, “Pedagógus I.” besorolású tanár bruttó 264 ezer forintot kereshet jövőre, de ha a bérét a 200 ezer forintos minimálbér alapján számítanák, bruttó 520 ezer forint lenne a fizetése.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
