Ez derül ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből.
A PDSZ azt követően indított kérdőívet, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában zajló sztrájkbizottsági egyeztetések legutóbbi, november 18-ai ülésén egyértelművé vált, a kabinet januártól legfeljebb 10 százalékkal növelné a pedagógusok fizetését - írta meg a Népszava.
Ráadásul nem is az alapbérük emelkedne, hanem pótlékot vagy az igazgató által elosztható plusz "bértömeget" kapnának. A kormány ezen felül évi 200 ezer - havi 16,6 - forintos SZÉP-kártyát adna a közoktatásban dolgozóknak.
Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja a lapnak azt mondta: a tendenciák egyértelműek, a pedagógusok többsége nem lenne elégedett a kormány ajánlatával. A legtöbben az alapbér legalább 50 százalékos emelését fogadnák el. A kérdőívet kitöltők több mint 90 százaléka jelezte, anyagi gondjaik is vannak, a fizetésük nem elég arra, hogy minden szükségletüket fedezzék belőle és megvalósíthassák céljaikat.
A garantált bérek emelkednek, de nem a közoktatásban
A legalább középfokú végzettségű munkakört betöltők garantált bérminimuma 2022-ben bruttó 260 ezer forintra emelkedik, ugyanakkor a nevelés-oktatásban dolgozók bértáblája továbbra sem változik, emiatt több pedagógusnak a bére a garantált bérminimumnál is kevesebb lesz, amit a munkáltató kénytelen kiegészíteni, hogy jövőre elérje a bruttó 260 ezer forintot.
A PDSZ azt is kiszámolta, mennyi pénztől esnek el a pedagógusok amiatt, mert a bértáblájuk alapja már nem a minimálbér: munkaévektől és besorolástól függően néhány tízezertől több százezer forintig is terjedhet ez az összeg. Például egy 6-8 éve a pályán lévő, egyetemi végzettségű, “Pedagógus I.” besorolású tanár bruttó 264 ezer forintot kereshet jövőre, de ha a bérét a 200 ezer forintos minimálbér alapján számítanák, bruttó 520 ezer forint lenne a fizetése.
A garantált bérminimuma 2022-ben bruttó 260 ezer forintra emelkedik, emiatt a legkevesebbet kereső pedagógusok bérét ki kell majd egészíteniük a munkáltatóknak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt is kiszámolta, mennyi pénzt veszítenek a tanárok, tanítók azzal, hogy már nem a minimálbér alapján számolják a bérüket.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
