Újabb felmérés készült a tanárok átoltottságáról, melyet a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke ismertetett. Az iskolákban az átoltottsági kérdés a téli szünet után jelenthet komoly fejfájást az iskolaigazgatóknak.
Horváth Péter szerint a helyzet aggasztó, 1500 intézmény ötezer pedagógusa nincs beoltva, és közülük háromezren a jövőben sem tervezik beadatni az oltást - írja az Index.
A felmérést a Nemzeti Pedagóguskar indította, és a magyar iskolák közel negyede vett részt vett benne. A megkérdezetteknek arra kellett válaszolniuk, hogy hány olyan pedagógus és dolgozó van az iskolában, aki nincs beoltva, és hányan vannak azok, akik nem is tervezik az oltást.
Összesen 1522 intézmény jelzett vissza, ezek egyharmada óvoda, egyharmada általános iskola, a fennmaradó részt pedig a középiskolák, a szakszolgálatok, a kollégiumok és a művészeti iskolák teszik ki. A felmérésben részt vevő iskolákban és óvodákban összesen 5270 olyan pedagógus van, aki nincs beoltva, közülük 3338-an nem is tervezik beadatni az oltást. A tanárok 61 százaléka tehát az intézkedés hatására sem változtat a korábban meghozott döntésén.
Mivel a kötelező oltásról szóló kormányrendelet az állami iskolákra vonatkozik, valószínűleg olyan magán- vagy egyházi intézményben folytatják a munkát, ahol az intézkedés bevezetéséről a fenntartó dönthet.
„Míg egyes intézményekben 100 százalékos az átoltottság, máshol a dolgozók 30-40 százaléka nem vette fel az oltást. Ha az oltatlanok 60 százaléka esetleg meg is gondolja magát, januártól összességében a munkavállalók 10-20 százaléka kieshet, ami egyértelműen veszélyezteti a feladatellátást. Emiatt a téli szünet után pánikhelyzetek alakulhatnak ki, erre kellene megoldás” – mondta a lapnak Horváth Péter, hozzátéve, hogy éppen ezért az államtitkársággal is megosztják a felmérés eredményeit.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
