Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Korábban írtunk arról, hogy egy brit tanácsadó cég szerint a négynapos munkahétből a cégek és a dolgozók egyaránt profitálhatnak. Egyes országok már évek óta ezt a példát követik: Izlandon "elsöprő sikerként" könyvelték el az új rendszer bevezetését, a dolgozók kevesebb stresszről és jobb munka-magánélet egyensúlyról számoltak be, több időt fordíthattak családjukra vagy hobbijukra.
A munkahelyeken működik. Az iskolákban is?
A "négy nap iskola-három nap hétvége" rendszer is visszatérő téma, az eredete pedig régre nyúlik vissza: a nagy gazdasági világválság után vált egyre gyakoribbá, hogy az iskolák anyagi gondjaikat a rövidített munkahét bevezetésével próbálták mérsékelni; ugyanakkor az sem volt ritka, hogy versenyképes bérezés híján a "háromnapos hétvége" felajánlásával igyekeztek tanárokat találni.
Az Egyesült Államokban már több mint 1600 iskola vezette be a négynapos munkahetet: Colorado állam vezeti a listát, ahol 178 tankerületből 111 iskolái működnek így. Az átállást a legtöbb esetben a pénzügyi nehézségek kényszerítették ki: az intézmények így tudtak spórolni a gyerekek szállításának vagy az épület rezsijének költségein. A z is cél volt, hogy a coloradói iskolák vonzóbbá váljanak a tanárok számára, akik ebben az államban keresnek a legkevesebbet - írja a Coloradosun.
A négynapos rendszer bevezetésekor a szülők és a tanárok egyaránt tele voltak kétségekkel: míg előbbiek a gyerekek felügyelete miatt aggódtak, addig utóbbiak attól tartottak, csökkenni fog a bérük a rövidített munkarend miatt. A fizetéscsökkentés nem történt meg, ugyanis a tanárok a fennmaradt négy napon több órát dolgoznak, mint azelőtt. A szülők is pozitívumokról számolnak be, a gyerekek elhelyezésére találtak megoldást, napi 30 dolláros díjért felügyeletet biztosít a tankerület, egy szülőkből szerveződő csoport pedig öthetente kirándulni viszi a gyerekeket a szabadnapokon.
Sűrű a program
A coloradói iskolákban a rövidített munkahét nem egyenlő a megnyirbált tananyaggal, sőt épp ellenkezőleg: míg korábban lazább délutáni foglalkozásokat, például filmnézést szerveztek a gyerekeknek, mióta azonban a négynapos munkahétre álltak át, tényleg "csengőtől csengőig" tanulnak a diákok. Egy denveri intézményben arról számolnak be a pedagógusok, hogy az órák hatékonyabbá váltak: szerintük a négynapos munkahét az oktatás egészségesebb és kiegyensúlyozottabb formája.
Az, hogy a tanulási eredményekre hogyan hatott a négynapos munkahét bevezetése, kérdés, a különböző kutatások ugyanis ellentmondásos eredményekről számolnak be. Míg az egyik szerint a "négynapos" iskolába járó diákok javítani tudtak eredményeiken, addig egy másik vizsgálat eredményei alapján a hagyományos formában tanulók teljesítettek jobban. Egy harmadik kutatás nem talált szignifikáns különbséget a négy- és az ötnapos rendszer eredményei között.
Egy friss kutatás viszont nemcsak a tanulási eredményeket vizsgálta: a vizsgálatból kiderült, hogy a négynapos munkahétre áttért intézményekben 50 perccel hosszabb a tanítási napok, a diákok éves szinten ugyanakkor 58 órával kevesebbet tanultak, mint a hétfőtől péntekig iskolába járók - számol be az eredményekről az EdWeek. Ehelyett sokkal több időt töltöttek sporttal vagy hobbikkal, ráadásul alvási szokásaik is változtak, kevésbé érezték magukat fáradnak. A kérdőív a szülők véleményére is kíváncsi volt, az eredményekből pedig kiderült, hogy 85 százalékuk elégedett a négynapos rendszerrel.
