Négynapos iskolahét: jó lenne a diáknak, a tanárnak és a szülőnek is?

Nem csak a munkahelyeken, az oktatásban is fel-felbukkan a négynapos munkahét kérdése. Vannak olyan intézmények, amelyek már évek óta a a négynapos rendszert követik - utánanéztük, hogyan.

  • Bezzeg Hanna

Korábban írtunk arról, hogy egy brit tanácsadó cég szerint a négynapos munkahétből a cégek és a dolgozók egyaránt profitálhatnak. Egyes országok már évek óta ezt a példát követik: Izlandon "elsöprő sikerként" könyvelték el az új rendszer bevezetését, a dolgozók kevesebb stresszről és jobb munka-magánélet egyensúlyról számoltak be, több időt fordíthattak családjukra vagy hobbijukra.

A munkahelyeken működik. Az iskolákban is?

A "négy nap iskola-három nap hétvége" rendszer is visszatérő téma, az eredete pedig régre nyúlik vissza: a nagy gazdasági világválság után vált egyre gyakoribbá, hogy az iskolák anyagi gondjaikat a rövidített munkahét bevezetésével próbálták mérsékelni; ugyanakkor az sem volt ritka, hogy versenyképes bérezés híján a "háromnapos hétvége" felajánlásával igyekeztek tanárokat találni.

Az Egyesült Államokban már több mint 1600 iskola vezette be a négynapos munkahetet: Colorado állam vezeti a listát, ahol 178 tankerületből 111 iskolái működnek így. Az átállást a legtöbb esetben a pénzügyi nehézségek kényszerítették ki: az intézmények így tudtak spórolni a gyerekek szállításának vagy az épület rezsijének költségein. A z is cél volt, hogy a coloradói iskolák vonzóbbá váljanak a tanárok számára, akik ebben az államban keresnek a legkevesebbet - írja a Coloradosun.

A négynapos rendszer bevezetésekor a szülők és a tanárok egyaránt tele voltak kétségekkel: míg előbbiek a gyerekek felügyelete miatt aggódtak, addig utóbbiak attól tartottak, csökkenni fog a bérük a rövidített munkarend miatt. A fizetéscsökkentés nem történt meg, ugyanis a tanárok a fennmaradt négy napon több órát dolgoznak, mint azelőtt. A szülők is pozitívumokról számolnak be, a gyerekek elhelyezésére találtak megoldást, napi 30 dolláros díjért felügyeletet biztosít a tankerület, egy szülőkből szerveződő csoport pedig öthetente kirándulni viszi a gyerekeket a szabadnapokon.

Sűrű a program

A coloradói iskolákban a rövidített munkahét nem egyenlő a megnyirbált tananyaggal, sőt épp ellenkezőleg: míg korábban lazább délutáni foglalkozásokat, például filmnézést szerveztek a gyerekeknek, mióta azonban a négynapos munkahétre álltak át, tényleg "csengőtől csengőig" tanulnak a diákok. Egy denveri intézményben arról számolnak be a pedagógusok, hogy az órák hatékonyabbá váltak: szerintük a négynapos munkahét az oktatás egészségesebb és kiegyensúlyozottabb formája.

Az, hogy a tanulási eredményekre hogyan hatott a négynapos munkahét bevezetése, kérdés, a különböző kutatások ugyanis ellentmondásos eredményekről számolnak be. Míg az egyik szerint a "négynapos" iskolába járó diákok javítani tudtak eredményeiken, addig egy másik vizsgálat eredményei alapján a hagyományos formában tanulók teljesítettek jobban. Egy harmadik kutatás nem talált szignifikáns különbséget a négy- és az ötnapos rendszer eredményei között.

Egy friss kutatás viszont nemcsak a tanulási eredményeket vizsgálta: a vizsgálatból kiderült, hogy a négynapos munkahétre áttért intézményekben 50 perccel hosszabb a tanítási napok, a diákok éves szinten ugyanakkor 58 órával kevesebbet tanultak, mint a hétfőtől péntekig iskolába járók - számol be az eredményekről az EdWeek. Ehelyett sokkal több időt töltöttek sporttal vagy hobbikkal, ráadásul alvási szokásaik is változtak, kevésbé érezték magukat fáradnak. A kérdőív a szülők véleményére is kíváncsi volt, az eredményekből pedig kiderült, hogy 85 százalékuk elégedett a négynapos rendszerrel.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.