Az állami iskolákban is kötelező az oltás, ezek a legjobb vidéki gimnáziumok: a hét hírei

Kötelezővé tették a koronavírus elleni oltást az állami iskolák és egyetemek, főiskolák dolgozóinak – ez volt a hét egyik legfontosabb oktatási híre. A maszkot újabb egyetem hallgatóinak kell felvenniük, és az óvodák is szigorítottak a szabályokon. Persze nemcsak a koronavírus-járvánnyal foglalkoztunk, többek között azt is megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2022-es rangsora alapján. A hét hírei.

  • Eduline

Az állami iskolák tanárainak is kötelező az oltás

Előírhatják a koronavírus elleni oltást a dolgozóiknak a munkáltatók – ezt csütörtökön jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A döntés a tanárokat, az óvodapedagógusokat és az egyetemi, főiskolai oktatókat is érinti, az állami iskolák és egyetemek, főiskolák dolgozóinak be kell magukat oltatniuk, ha eddig nem tették. Az óvodapedagógusokról a polgármesterek döntenek, ők ugyanis jellemzően önkormányzati óvodákban dolgoznak.

A magán- és alapítványi iskolák, egyetemek és főiskolák oktatóinak, dolgozóinak meg kell várniuk a fenntartó döntését. A gyesen, gyeden lévő, illetve tartósan távollévő tanároknak, óvodapedagógusoknak, oktatóknak – akárcsak a versenyszférában és az állami szféra más területein – nem kötelező beoltatniuk magukat. Ahogy azoknak sem, akiknek orvosi igazolásuk van arról, hogy a védőoltás számukra „ellenjavalt”. További részleteket itt találtok.

Egyre több helyen kötelező a maszk

Szerdán írtuk meg, hogy november 2-től a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem belső, zárt tereiben is kötelező maszkot viselni. A szabály a folyosókra, az irodákra és a tantermekre is vonatkozik, a maszkot csak az éppen órát tartó oktató veheti le. Aki nem veszi fel, azt az órákról és a vizsgákról is kiküldhetik. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Csütörtökön már arról számoltunk be, hogy az iskolák és az egyetemek mellett az óvodák is elkezdtek szigorítani járványügyi szabályaikon. Nem a gyerekeknek vagy az óvodapedagógusoknak kell hordaniuk, hanem a gyerekeiket elkísérő szülőknek, az elmúlt hetekben több budapesti és vidéki intézmény döntött így. Cikkünket itt olvashatjátok el.

HVG-rangsor: a legjobb vidéki gimnáziumok

Hétfőn megnéztük, melyek az ország legjobb vidéki gimnáziumai a HVG 2022-es középiskolai rangsora szerint. A legjobb eredményt a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium érte el, amelyet a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Szakgimnázium, a Gödöllői Török Ignác Gimnázium, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és a szintén győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium követ. A teljes cikket itt találjátok.

Őszi érettségi: feladatsorok és megoldások

Ezen a héten is több tárgyból tartottak érettségi vizsgákat, például idegen nyelvekből, fizikából, biológiából. A feladatoksorokat és a megoldásokat itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.