Tizenegy napig tartó járványügyi munkaszünetet vezettek be csütörtöktől Moszkvában.
Moszkvában csak a városi infrastruktúrát működtető, a folyamatos üzemű vállalatok, valamint a stratégiai jelentőségű szövetségi intézmények és üzemek nem álltak le. Szombaton a vonatkozó elnöki rendelet értelmében országos szintű, november 8-ig tartó járványügyi munkaszünet kezdődik.
Az orosz operatív törzs csütörtöki adatai szerint az koronavírus-fertőzés következtében egy nap alatt 1159-en - ez rekord a járvány kezdete óta - vesztették életüket, ezzel az áldozatok száma immár 235 057-ra nőtt - írja az MTI.
Az okmányirodák kizárólag sürgős anyakönyvi szolgáltatásokat nyújtanak, bezártak az óvodák, az iskolák és a gyermekeknek fenntartott szabadidőközpontok. A felső- és középfokú tanintézmények visszaálltak a távoktatásra.
Mindeközben az iskolai maszkviselési kötelezettség visszaállítását sürgeti Németországban a tanárok legnagyobb érdekképviseleti szervezete, a Deutscher Lehrerverband a koronavírus-járvány erősödése miatt. Ukrajnában újabb hét megyével bővült a járványhelyzet szerinti legsúlyosabb, vörös kategóriában lévő régiók száma. Van, ahol már nem mennek vissza az iskolába a diákok az őszi szünet után.
Lettországban október közepén egy hónapos vesztegzárat rendeltek el, mert az országban kiújult a koronavírus-járvány, miközben alacsony a beoltottak aránya. A lezárás csütörtökön kezdődik és november 15-ig tart, a kijárási tilalom este 8-tól reggel 5-ig tart, a kávézók, mozik, színházak és koncerttermek bezárnak, az éttermek pedig csak elvitelre kínálhatnak ételt. Csak az élelmiszereket és alapvető szükségleteket árusító üzletek maradhatnak nyitva, és a dolgozó lakosság nagy részének távmunkát kell végeznie, kivéve az építőipart, a közlekedést és más, távmunkával nem végezhető munkaköröket. Az iskolák is átállnak a távoktatásra. A kivételt csupán az első három évfolyam képez, a legfiatalabb diákok továbbra is járhatnak iskolába.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
