Átállnak a távoktatásra: több ukrán megyében is nő a fertőzöttek száma

Ukrajnában újabb hét megyével bővült a járványhelyzet szerinti legsúlyosabb, vörös kategóriában lévő régiók száma. Van, ahol már nem mennek vissza az iskolába a diákok az őszi szünet után.

  • Eduline

Lviv megyében már készülődnek a zárlatra, a megyeszékhelyen az őszi szünet végétől, november 1-jétől áttérnek az iskolákban a távoktatásra, és csak az óvodák lesznek nyitva. A főváros, Kijev egyelőre maradt az eggyel alacsonyabb kockázatot jelző, narancs színű kategóriában.

Ukrajnában szerdára 22 574-gyel 2 825 733-ra nőtt az újonnan azonosított fertőzöttek száma - írja az MTI.

Máshol is vannak korlátozások

Kétnapos online oktatást vezetnek be Horvátországban az őszi szünet után a koronavírus-járvány terjedésének lassítására. Korábban pedig egységes országos tanítási szünet bevezetését javasolta az iskolák számára az október 30. és november 7. közötti időszakra a járványhelyzet miatt az orosz egészségügyi minisztérium.

Lettországban október közepén egy hónapos vesztegzárat rendeltek el, mert az országban kiújult a koronavírus-járvány, miközben alacsony a beoltottak aránya. A lezárás csütörtökön kezdődik és november 15-ig tart, a kijárási tilalom este 8-tól reggel 5-ig tart, a kávézók, mozik, színházak és koncerttermek bezárnak, az éttermek pedig csak elvitelre kínálhatnak ételt. Csak az élelmiszereket és alapvető szükségleteket árusító üzletek maradhatnak nyitva, és a dolgozó lakosság nagy részének távmunkát kell végeznie, kivéve az építőipart, a közlekedést és más, távmunkával nem végezhető munkaköröket.

Az iskolák is átállnak a távoktatásra. A kivételt csupán az első három évfolyam képez, a legfiatalabb diákok továbbra is járhatnak iskolába.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.