Terjed a járvány: egyhetes szünetet rendelhetnek el az orosz iskolákban

Egységes országos tanítási szünet bevezetését javasolta az iskolák számára az október 30. és november 7. közötti időszakra a járványhelyzet miatt az orosz egészségügyi minisztérium.

  • Eduline/MTI

Az orosz egészségügyi tárca közleménye szerint a negyedéves rendszerben oktató iskolákban - ilyen az oktatási intézmények többsége - a rendes tanítási szünet egyébként is a nevezett napokra esik. A minisztérium az oktatás felfüggesztését javasolta a hathetes ciklusokban - az öt hét oktatás - egy hét szünet rendszerben - működő iskoláknak is, ahol a pihenés időszaka az idei ütemezés szerint november 15-én kezdődne meg.

Ugyanerre az egyhetes időszakra Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán országos munkaszünetet rendelt el, lehetővé téve a régiók számára, hogy szükség esetén, a járványhelyzet helyi alakulásának megfelelően, már október 23-tól bevezessék, vagy a november 7. utáni időszakra is meghosszabbítsák a kényszerszabadságot.

Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere közölte, hogy az orosz fővárosban a következő napokban "történelmi csúcsokat érhet el" az új koronavírusos fertőzések száma, ezért a munkaszünet itt már két nappal az országos leállás előtt, vagyis október 28-án megkezdődik. Az országban koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 1 768 431 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.