Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Fontos bírósági döntésről számolt be a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma elsőfokon kimondta, hogy a tankerületek és más munkáltatók által elrendelt ingyenmunka nem jogszerű.
„Sok év jogi munka után a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma végre kimondta elsőfokon, hogy a tankerületek és más munkáltatók által elrendelt ingyenmunka nem jogszerű” – írja a PDSZ a nedolgozzingyen.hu oldalon.
Kiemelik: a távollévő kollégák helyettesítését, de gyakran a pedagógushiányt is jogellenes ingyenmunkával oldják meg a munkáltatók. „Ebben a kérdésben léptünk egy hatalmasat előre: a bíróság kimondta,
A – jogszerűtlenül – ingyen ellátott helyettesítéseket, illetve az esetleges helyettesítésre elrendelt rendelkezésre állást, a sok helyen “H” betűs óráknak nevezett intézményben tartózkodást három évre visszamenőleg ki kell fizetni a munkáltatóknak” – teszik hozzá.
Miért pereltek?
„Kollégáink – akik egyébként pedagógusok – egyebek mellett azért perelték be a munkáltatójukat, hogy kérelmezzék: fizessen a munkáltató a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésekért, valamint az ún. „H” betűs órákért, amelyek az eseti helyettesítésre történő „rendelkezésre állást” jelentik – azaz azt az időszakot, amikor jelen kell lenni, és várni, hogy beosztanak-e helyettesíteni, vagy, ha van feladat, akkor konkrétan helyettesíteni” – írja a PDSZ.
A szakszervezet álláspontja az volt, hogy ha ezekben az órákban a pedagógus nem végez munkát, úgy az ügyeletnek minősül, és ezért 40%-os bérpótlékkal tartozik a munkáltató. Ha pedig beküldik a pedagógust helyettesíteni, úgy a helyettesítésre járó illetményen felül a munka törvénykönyve szerint 50% bérpótlék jár neki (tehát összesen az óradíj 150%-a). A négy napon belül elrendelt helyettesítés – akár a rendelet szerinti eseti helyettesítés – munkaidő-beosztáson túli, rendkívüli munkaidőnek minősül, amelyért szintén jár az illetmény fölött az 50%-os bérpótlék.
„Nem csak a PDSZ és az általunk képviselt kollégák győztek a bíróságon, hanem mindannyian győztünk – te is: a ki nem fizetett ügyeleti és rendkívüli munkavégzésért járó pótlékok neked is járnak – három évre visszamenőleg! Ezek óriási összegek: sok-sok száz, vagy akár ezermilliárdos tétel is, amivel megrövidítettek bennünket” – írják, hozzátéve: ezekben a hetekben zajlanak a sztrájkbizottsági tárgyalások a kormánnyal, a PDSZ pedig fel fogja szólítani a kormányt, hogy „haladéktalanul teremtse meg a szükséges forrásokat ezekre a kifizetésekre”.
A szakszervezet arra is külön kitér, hogyan bizonyíthatják a pedagógusok, hogy helyettesíteni küldték be őket (a listát is itt találjátok).
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).