Szakmai munkára nem került sor a szakszervezetek és a minisztérium első találkozóján

Ma kezdett tárgyalni a PDSZ és a PSZ sztrájkbizottságával az Emberi Erőforrások Minisztériuma, azonban az első találkozó félbeszakadt.

  • Csik Veronika

"Az elmúlt másfél órában, bár kemény csata volt, érdemi munkával nem foglalkoztunk" - mondta a minisztériummal folytatott tárgyalások első része után Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke.

A szakszervezet elnöke szerint a megbeszélésen részt vevő helyettes államtitkár megbízólevele, csak a PDSZ-szel való tárgyalásra jogosította fel, a PSZ ebben nem volt nevesítve. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet (PDSZ) az egyeztetés után kijelentette, nem fogadja el azt, hogy egyedül tárgyaljon, hiszen közös sztrájkbizottságba lépett a két szakszervezet, közösen szeretnének eredményeket elérni.

Ezek nem csak formai, hanem tartalmi kérdések – tették hozzá. A cél, hogy olyan féllel tárgyaljanak, akinek megállapodásra is van felhatalmazása, és akivel tényleges sztrájkról tudnak beszélni.

Az egyeztetés után Totyik Tamás, a PSZ egyik alelnöke azt mondta az Eduline-nak, hogy az egyeztetések félbeszakadtak, hiszen a minisztérium részéről a helyettes államtitkárnak, bár az egyesített sztrájkbizottsággal lett volna felhatalmazása tárgyalni, ebben csak a PDSZ-t nevesítették. A szakszervezet szerint az helyettes államtitkárnak nem volt világosan meghatározva a jogköre sem, az érdekképviseletek pedig olyan személlyel szeretnének tárgyalni, akinek döntési joga is van.

Az alelnök hozzátette azt is, a tárgyalásokon szerintük helye lenne más érintett minisztériumoknak is, mint az ITM és a Pénzügyminisztérium, így észrevételt tettek tartalmi és formai hiányosságok miatt. A következő egyeztetés időpontja még nem tisztázott, „a minisztérium térfelén pattog a labda”.

Tíz százalék megalázó

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elutasította az Orbán Viktor által múlt hét pénteken belengetett 10 százalékos béremelést. "A javaslatot méltatlanul alacsonynak, megalázónak tartják" - írták közleményükben. Kiemelték: a sztrájktárgyalásokon olyan egyértelmű, érdemi ajánlatot várnak a kormánytól, amely megállítja a nevelésben és oktatásban dolgozók elvándorlását a pályáról és ezzel megteremti a minőségi oktatás egyik feltételét.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyesítette sztrájkbizottságát, ezt múlt héten jelentették be közös sajtótájékoztatón. Már 2020 márciusában sztrájktárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal, de a koronavírus-járvány berobbanása miatt azt fel kellett függeszteniük. Bérrendezést és a munkaterhek csökkentését követelik. Többek között azt szeretnék elérni, hogy a pedagógusok bértáblájának az alapja ismét a minimálbér legyen, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen, hogy rendezzék az oktatásban nem pedagógusként dolgozók bérhelyzetét is, és hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket heti 40 helyett 35 órára lehessen beosztani.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?