Több általános és középiskola diákjainak már a tanteremben is maszkot kell viselniük, így változtattak az intézmények járványügyi szabályaikon az elmúlt hetekben. Van, ahol csak az alsó tagozatosok kapnak "felmentést", máshol a tanároknak kell mérlegelniük a kockázatokat: ha nem lehet tartani a másfél méteres védőtávolságot, a saját órájukon kötelezővé tehetik a maszkviselést.
Orvosi, FFP2, N95 vagy munkavédelmi, sőt akár textilmaszkot is lehet viselni, de az iskola egész területén el kell takarni az orrot és a szájat - ez áll a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Budai Technikumának járványügyi tájékoztatójában. Az intézményben október 8-ától szigorítottak a szabályokon, azóta az összes közösségi térben, a folyosókon, az ügyfélfogadási helyiségekben is kötelező a maszk, amit csak a menzán és a büfében, az étkezés idejére lehet levenni. A tantermekben is előírták a maszkviselést, és azt is hozzáteszik, hogy az iskolát „kizárólag egészséges, megbetegedés tüneteit nem mutató személy” látogathatja.
Nem ez az egyetlen iskola, ahol már a tantermekben is kötelező a maszkviselés. Ahogy arról korábban beszámoltunk, több gimnázium és technikum már a tanév eleje óta arra kéri a diákokat és a tanárokat, hogy szünetekben vegyék fel a maszkot, de az órákon nem kellett eltakarni az orrot és a szájat. Az első olyan iskola, amely szigorított, alighanem a pécsi Jurisics Utcai Általános Iskola volt, ahol még szeptemberben bukkant fel a koronavírus, egy teljes osztály és két pedagógus került karanténba. Az intézmény vezetői akkor úgy döntöttek, hogy csak testnevelésórán és az ebédlőben lehet maszk nélkül tartózkodni.
Van, ahol a tanárok döntenek
A III. kerületi Szent József Katolikus Óvodában, Általános Iskolában és Gimnáziumban is szigorúak a szabályok: az iskola közösségi tereiben minden diáknak maszkot kell viselnie, a felső tagozatosoknak és a gimnazistáknak az órákon is el kell takarniuk az orrukat és a szájukat, az intézmény járványügyi szabályzatában legalábbis az áll, hogy „a felső tagozaton és a gimnáziumban ez a rendelkezés kiterjed az épületben tartózkodás teljes idejére”.
Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem gyakorlóiskolájában szeptember közepén változtattak a szabályokon, a tanárok döntenek arról, hogy órájukon fel kell-e venni a maszkot. „A pedagógusok és pedagógusjelöltek a tanórák, foglalkozások megtartása során kötelesek szájmaszkot viselni. Az iskola tanulói az órát, foglalkozást tartó pedagógus döntése alapján, a pedagógus kérésére kötelesek szájmaszkot viselni” – sorolja a szabályokat az intézmény járványügyi tájékoztatója, amely azt is hozzáteszi, hogy az iskola dolgozóinak az épület összes olyan részén el kell takarniuk az orrukat és a szájukat, ahol diákokkal találkozhatnak.
A Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Pogány Frigyes Technikumának járványügyi előírása sem ad automatikus felmentést az órai maszkviselés alól. A szabályzat alapján arra kell törekedni, hogy a diákok között meglegyen a másfél méteres védőtávolság. Ha ez nem megy, akkor órán is szájat és orrot eltakaró maszkot kell viselni. Más előírásokat is be kell tartani: az órák után a tantermekben felületfertőtlenítést kell végezni, alaposan ki kell szellőztetni, és a gyakorlati oktatáshoz szükséges eszközöket is fertőtleníteni kell.
Kazincbarcika: négy iskolában találtak fertőzöttet
A kazincbarcikai Szalézi Szent Ferenc Gimnáziumban már szeptember 23-a óta kötelező a maszkviselés a folyosókon, a mosdókban és az öltözőkben, míg az órákon „a lehető legnagyobb távolságot kell tartani egymástól, és ha a pedagógus – miután mérlegelte a kockázatokat – utasítást ad erre, a tanulók kötelesek a maszkot felvenni”.
Az elmúlt napokban egyébként több kazincbarcikai iskolában felbukkant a koronavírus - a gimnázium nem volt ezek között. A Pollack Mihály Általános Iskola székhelyiskolájában egy pedagógus fertőződött meg, ezért egy osztály október 16-ig karanténba került, a Tompa Mihály Református Általános Iskolában és az Irinyi János Református Oktatási Központban is egy-egy osztály került karanténba. A Don Bosco Általános Iskola, Szakképző Iskola, Technikum, Gimnázium és Kollégiumban három diák koronavírus-fertőzés miatt nem jár iskolába, az érintett osztály fele van karanténban.
A tanév kezdete óta más iskolákban is kellett már intézkedni koronavírus-fertőzés miatt – derül ki a helyi hírportálon található önkormányzati tájékoztatókból, ahol azt írják, volt olyan intézmény, ahonnan csak egy diák került karanténba egy fertőzött családtag miatt, máshol egy egész osztály volt kénytelen otthon maradni. „A rendszeres intézményi fertőtlenítés ellenére a vírus sajnos bármelyik intézmény falai között megjelenhet, a fertőzést bárki beviheti, ezért nagyon fontos a dolgozók, a szülők és amennyire lehet, a gyerekek szabálykövető magatartása. Amennyiben gyermekükön légúti fertőzés tüneteit észlelik, kérjük, hogy ne vigyék közösségbe, maradjanak otthon” – teszik hozzá.
Nem csak az egyetemen kötelező
A Szegedi Tudományegyetem épületeiben már október eleje óta kötelező maszkot viselni – a hallgatóknak a közösségi terekben és az előadótermekben, tantermekben is el kell takarniuk az orrukat és a szájukat. Múlt héten azonban több gyakorlóiskolában is úgy döntöttek, hogy kötelezővé teszik a maszkot. Az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolában azután szigorítottak a szabályokon, hogy egyeztettek az egyetem járványügyi operatív bizottságával. A Délmagyar szerint összetett új szabályrendszer: az óvodásoknak (az intézménynek óvodai részlege is van) nem kell maszkot viselniük, az óvodapedagógusoknak és a dajkáknak viszont kötelező. Az alsó tagozatos diákoknak a közösségi terekben maszkot kell viselniük, a tantermekben azonban levehetik. A felső tagozatosoknak és a tanároknak azonban órán is maszkban kell lenniük.
Az SZTE Gyakorló Gimnáziumban és Általános Iskolában is kötelező a maszk, ott is csak az alsó tagozatosok kapnak „felmentést” a tanórák idejére. A felső tagozatosok és a gimnazisták csak akkor vehetik le az órákon a maszkot, ha legalább másfél méteres távolságot tudnak tartani, és persze az ebédlőben sem kell viselniük – erről már egy másik helyi hírportál számolt be.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
