Sok a hiányzó az iskolákban, egyre több helyen teszik kötelezővé a maszkviselést

Az elmúlt két hétben több budapesti és vidéki iskola szigorított járványügyi szabályain, és tette kötelezővé a maszkviselést a folyosókon, a mosdókban és a menzán – tudta meg az Eduline. Van, ahol nemcsak a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt döntöttek így, hanem mert egyre több a felső légúti tünetek miatt hiányzó diák.

  • Szabó Fruzsina

„Kérjük, hogy mindenki vegye nagyon komolyan a maszkviselést. Betegen senki nem jöjjön iskolába, a legenyhébb tünetek esetén is legyünk elővigyázatosak”

ezt a felhívást tette közzé oldalán a múlt héten a VI. kerületi Vörösmarty Mihály Általános Iskola, ahol szeptember 21-e óta a közösségi terekben újra kötelező maszkot viselni, a diákoknak és a dolgozóknak az épületbe lépéskor pedig továbbra is fertőtleníteniük kell a kezüket. Szeptember közepén a szintén Vörösmartyról elnevezett, de XVIII. kerületben lévő ének-zenei általános iskolában és gimnáziumban is szigorítottak a járványügyi szabályokon, a Hang azt írta, a szülőket arról tájékoztatták, hogy az épület közösségi tereiben, így az aulában, a folyosókon és a mosdókban kötelező, a tantermekben pedig „erősen ajánlott” felvenni a maszkot.

A pécsi Koch Valéria Iskolaközpontban szeptember közepén döntöttek arról, hogy az 1-12. évfolyamosoknak és a dolgozóknak maszkot kell viselniük – egyelőre azonban csak a menzán és az iskolai büfénél. A kecskeméti Ménteleki Általános Iskolában szeptember 20-tól rendelte el az igazgató a bejáratnál a kötelező kézfertőtlenítést, a közösségi terekben, a folyosókon, a mosdókban a védőmaszk használatát. „Az intézmény területére idegennek belépni csak a kötelező kézfertőtlenítés után, védőmaszk használatával az elkülönítőig lehet” – hívják fel a figyelmet az iskola oldalán.

Nem csupán ezekben az iskolákban tették kötelezővé a maszkviselést az elmúlt egy-két hétben. Az Eduline korábban arról számolt be, hogy számos középiskolában a minisztériumi javaslatnál jóval szigorúbb járványügyi előírásokkal indították a tanévet, azóta pedig még több intézmény döntött úgy, hogy változtatnak az iskolai szabályokon. Az új fertőzöttek napi száma ugyanis lassan, de biztosan emelkedik, a buszokon, villamosokon és üzletekben pedig láthatóan egyre többen viselnek maszkot. Koronavírus-fertőzés miatt eddig egyébként három vagy négy iskolát zártak be, legalábbis ennyiről tud a Pedagógusok Szakszervezete, amelynek alelnöke szerdán az Infostartnak azt mondta, további tíz-tizenöt intézményben egy-egy osztálynál rendeltek el digitális oktatást.

Egyre több a hiányzó, kötelezővé tették a maszkot

Több iskolában nemcsak a koronavírus-járvány miatt tették kötelezővé a maszkot, hanem a felső légúti tünetek miatt hiányzó diákok emelkedő száma miatt is. Gyermekorvosok már két héttel ezelőtt arról számoltak be, hogy az egész országban megugrott a közönséges vírusfertőzések száma, szeptember közepén a Debreceni Egyetem is arra hivatkozva írta elő a maszkviselést, hogy a Covid-19 járvány mellett egyre jobban terjednek az adenovírus, a parainfluenza és a rhinovírus okozta megbetegedések.

MTI/Balogh Zoltán

„A hűvösebb idő beállta és a felső légúti megbetegedések számának az iskolában is tapasztalható növekedése, valamint a COVID országos fertőzési adatainak emelkedése miatt – a fertőzésveszély kockázatának és a betegségek terjedésének lassítása érdekében holnaptól kezdve a következő egészségügyi intézkedést rendelem el: a belépéskor, a közösségi tereken (folyosó, mosdók, öltözők) az orrot és szájat eltakaró maszkot kötelező viselni! A tanórákon a lehető legnagyobb távolságot kell tartani egymástól, és ha a pedagógus – miután mérlegelte a kockázatokat – utasítást ad erre, a tanulók kötelesek a maszkot felvenni” – olvasható például a kazincbarcikai Szalézi Szent Ferenc Gimnázium szeptember 22-i tájékoztatójában. Az épületben minden szünetben kötelező szellőztetni, a diákokat pedig arra kérik, hogy aki betegnek érzi magát, maradjon otthon, vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával, és csak akkor térjen vissza az iskolába, ha az orvos erre engedélyt adott.

A budapesti Diadal úti Általános Iskolában szeptember 20-a óta kötelező maszkot használni a közösségi terekben, az intézmény vezetői a szigorítást azzal indokolják az intézmény oldalán, hogy „az őszi időszakban a felső légúti fertőzések megakadályozására is alkalmas lehet az iskolai közösségi terekben hordott maszk, ráadásul nem felejtkezhetünk meg a lassan, de emelkedő covidos fertőzési esetszámokról”.

Belépés: csak védettségi igazolvánnyal

A Pécsi Tudományegyetem Kelemen Endre Egészségügyi Technikumában és Szakképző Iskolájában két hete kell maszkot viselni a pécsi egyetem egyébként az elsők között tette kötelezővé a maszkviselést szeptember közepén. A szekszárdi technikum épületébe emellett a diákokon és a dolgozókon kívül csak olyanok léphetnek be, akik bemutatják védettségi igazolványukat.

Ez egyébként nem egyedi szabály, több általános iskolában már a tanévnyitón is csak azok a szülők vehettek részt, akik már beoltatták magukat koronavírus ellen, míg néhány gimnázium a nyílt nap szabályain szigorított, és csak védettségi igazolvánnyal rendelkező szülőket és nyolcadikosokat engednek be az épületbe, a többiek online kapcsolódhatnak be a tájékoztatókba.

A középiskolai nyílt napok egyébként évről évre több tízezer diákot és legalább ugyanennyi szülőt mozgatnak meg – tavaly több mint 90 ezer nyolcadikos, hétezer hatodikos és ötezer negyedikes felvételizett –, az intézmények egy része ezért Covid-biztos megoldásokkal kísérletezik. A legtöbb helyen idén előzetesen, online kell jelentkezni a tájékoztatókra – így az intézmények előre tudnak kalkulálni a létszámmal, és ha kell, több teremben tudják „szétosztani” a szülőket és a diákokat. Van, ahol a szülők nem, csak a nyolcadikos diákok nézhetik meg a bemutatóórákat, máshol idén is online vagy hibrid tájékoztatókat tartanak a továbbtanulás előtt állóknak.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.