Visszavágott Orbán Viktornak a PDSZ: ha nem változtatnak az "ajánlaton", jöhet a sztrájk

„Ez az ajánlat nem ajánlat” – így reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arra, hogy Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában azt mondta, jövőre nincs lehetőség komolyabb béremelésre, tíz százalékról lehet szó. A szakszervezet szerint ha kormány "nem tágít teljességgel elfogadhatatlan ajánlatától", érdemes lesz készülnie a munkabeszüntetésre.

  • Eduline

„A miniszterelnök szokásos pénteki interjújából megtudhattuk: Orbán Viktor megkapta a szakszervezetek levelét – és szerinte nincs most lehetőség béremelésre” – írja PDSZ. Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjúban a pedagógusok béréről azt mondta, ők egyelőre nem kapnak emelést, mert "hitelből nem lehet bért emelni, ezért nem tudnak egyszerre mindenkinek több fizetést adni", majd hozzátette, hogy pedagógusoknak igazuk van, amikor bérrendezést követelnek.

Hozzátette: azt elképzelhetőnek tartja, hogy jövőre valamikor 10 százalékos fizetésemelést kapjanak, amit 2023-ban egy nagyobb arányú emelkedést követhet.

A PDSZ szerint a miniszterelnök által megfogalmazottak még csak tárgyalási alapot sem képezhetnek. „A 10 százalékos ajánlat olyan messzire van attól, amiről beszélünk, hogy teljességgel elfogadhatatlan az oktatásban dolgozók számára” – jelentik ki.

"Amennyiben a kormány nem tágít a fent megfogalmazott, teljességgel elfogadhatatlan ajánlatától, úgy nem csak az oktatásban dolgozóknak lesznek kellemetlen hónapjai a béremelés elmaradása miatt. A kormánynak érdemes lesz készülnie egy igen érzékeny időszakban megszervezett munkabeszüntetésre” – írják, hozzátéve: felméréseik szerint a sztrájkhajlandóság rég nem látott magasságban van az oktatásban dolgozók körében, az ilyen nyilatkozatok pedig csak fokozzák a tettrekészséget.

„A PDSZ azt javasolja a kormánynak, hogy tanulmányozzák a szakszervezetek követeléseit és igyekezzenek értékelhető ajánlattal előállni” – zárul a közlemény.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.