Óriási az elkeseredettség a pedagógusok körében, 30 százalékos béremeléssel lennének elégedettek.
2022 január 1-jén „valamekkora” béremelés jöhet a pedagógusoknál – ezt mondta Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón. A miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, „emelés biztosan lesz, de a mértéke még kérdéses”.
Az ATV Start műsorában Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke beszélt a beígért béremelésről: „Egy kicsit sem megnyugtató, ugyanakkor azt mondom, hogy végre valami elhangzott” – mondta, hozzátéve, ígéretek 2018 óta folyamatosan vannak, megoldás azonban sehol.
Pedig sok tanár, tanító, óvodapedagógus hagyja ott a pályát – fizetésük a szakszervezeti vezető szerint ugyanis „mérhetetlenül, gyalázatosan alacsony”, mellette viszont hatalmas a munkaterhük és nagy a felelősségük.
Európában Magyarország az utolsó előtti helyen áll a pedagógusbérek alapján – derülr ki a beszélgetésből. A kormány ugyanakkor azt hangoztatja, hogy nálunk emeltek a legtöbbet a tanárok fizetésén. A pedagógusok bérét azonban egy évek óta változatlan vetítési alapból kiindulva számolják.
„Minimum 30 százalékos béremelés kell ahhoz, hogy itt és most azt mondhassuk, van remény” – hangsúlyozza a PSZ elnöke, arra utalva, hogy a diplomás átlagbéreket el kell érni az oktatásban is.
12 ezer pedagógus hiányzik az iskolákból
Nem meglepő, hiszen: egy pályakezdő pedagógus 150 ezer forintos nettó fizetésért dolgozik, egy élete közepén járó pedagógus pedig 210 ezer forintos nettó bért vihet haza.
Korábban írtunk arról, milyen sajátos módszerekkel igyekszik pótolni a kormány a pályáról hiányzó pedagógusokat, legutóbb a tanárképzési idő lerövidítéséről döntöttek. Hogy ezek a rendelkezések mennyire érnek célt, az egyelőre kérdés, az üres álláshelyek betöltésére azonban nagy szükség lenne.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
