Középiskolai felvételi: így lehet jelentkezni a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba

A nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumokba az általános iskola közreműködése nélkül is jelentkezhettek. Mutatjuk, hogyan és mire kell odafigyelnetek.

  • Bezzeg Hanna

A középiskolai jelentkezéshez nem kell az általános iskolátok közreműködése, a jelentkezési lapot önállóan is kitölthetitek.

Ehhez az legelső lépés, hogy szerezzetek infót arról, milyen a felvételi eljárás az általatok kiszemelt intézményben. Ez három fajta lehet: a felvétel történhet kizárólag tanulmányi eredmény alapján, de vannak olyan intézmények is, amelyek a tanulmányi eredmény mellett központi írásbeli (esetenként szóbeli) vizsgát is szerveznek. Az intézmények október 20-ig hozzák nyilvánosságra a felvételivel kapcsolatos információkat, ezután lehet tájékozódni a felvételi eljárás pontos menetéről.

A központi vizsgára idén december 3-ig lehet jelentkezni a vizsgaszervező intézménynél, a megírásra pedig 2022. január 22-én kerül sor – a negyedikes, a hatodikos és a nyolcadikos diákok egyaránt ezen a napon adnak majd számot tudásukról.

Az eredmények ismeretében a felvételi lapot egyénileg is be lehet nyújtani, ilyenkor a szülőnek erről önállóan kell gondoskodnia: a dokumentumokat a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program egyéni jelentkezők számára létrehozott felületén kell előállítani. A felvételi lap egy jelentkezési lapból (ez a választott középiskoláknak kell megküldeni) és egy tanulói adatlapból áll (melyet az Oktatási Hivatalhoz kell eljuttatni): ezeket 2022. február 18-ig kell postára adni.

A középfokú iskolák 2022. március 6-ig hozzák nyilvánosságra a felvételi eredményeket, a hivatalos végeredmény azonban 2022. április 22-ig készül majd el.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.