Középiskolai felvételi: így lehet jelentkezni a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba

A nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumokba az általános iskola közreműködése nélkül is jelentkezhettek. Mutatjuk, hogyan és mire kell odafigyelnetek.

  • Bezzeg Hanna

A középiskolai jelentkezéshez nem kell az általános iskolátok közreműködése, a jelentkezési lapot önállóan is kitölthetitek.

Ehhez az legelső lépés, hogy szerezzetek infót arról, milyen a felvételi eljárás az általatok kiszemelt intézményben. Ez három fajta lehet: a felvétel történhet kizárólag tanulmányi eredmény alapján, de vannak olyan intézmények is, amelyek a tanulmányi eredmény mellett központi írásbeli (esetenként szóbeli) vizsgát is szerveznek. Az intézmények október 20-ig hozzák nyilvánosságra a felvételivel kapcsolatos információkat, ezután lehet tájékozódni a felvételi eljárás pontos menetéről.

A központi vizsgára idén december 3-ig lehet jelentkezni a vizsgaszervező intézménynél, a megírásra pedig 2022. január 22-én kerül sor – a negyedikes, a hatodikos és a nyolcadikos diákok egyaránt ezen a napon adnak majd számot tudásukról.

Az eredmények ismeretében a felvételi lapot egyénileg is be lehet nyújtani, ilyenkor a szülőnek erről önállóan kell gondoskodnia: a dokumentumokat a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program egyéni jelentkezők számára létrehozott felületén kell előállítani. A felvételi lap egy jelentkezési lapból (ez a választott középiskoláknak kell megküldeni) és egy tanulói adatlapból áll (melyet az Oktatási Hivatalhoz kell eljuttatni): ezeket 2022. február 18-ig kell postára adni.

A középfokú iskolák 2022. március 6-ig hozzák nyilvánosságra a felvételi eredményeket, a hivatalos végeredmény azonban 2022. április 22-ig készül majd el.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.