Úgy is lehet emelni a tanárok bérét a Fidesz szerint, hogy nem nyúlnak hozzá az életpályamodellhez

A Fidesz szerint úgy is lehet emelni a pedagógusok bérét, hogy az életpályamodell változatlan marad. A párt Novák Katalin keddi nyilatkozatára reagált.

  • Szabó Fruzsina

„A mai kormányzati nyilatkozat éppen a béremelés fontosságáról szólt, ami az életpályamodell megváltoztatása nélkül is megvalósítható. A kormánypártok elkötelezettek a pedagógus-béremelés mellett” – így reagált a Fidesz a Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter keddi nyilatkozatáról szóló cikkekre. Amelyek a párt szerint ferdítenek.

Novák a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs ülése után tartott budapesti sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, „azzal, hogy egyébként a pedagógusoknak a bérét kell emelni, nem tudnék vitatkozni, és nem is szeretnék”. Majd azt is hozzátette: „a pedagógus-életpálya nem minimálbérhez kötött (…) nem érzem azt életszerűnek, hogy változtassunk a jelenlegi logikán alapjaiban”.

„Bízom abban, hogy még ebben a ciklusban tudunk béremelést adni a pedagógusoknak. Dolgozunk ezen” – válaszolta újságírói kérdésre. Fürjes Balázs, a Hegyvidék fideszes képviselő-jelöltje beszélt először a lehetséges tanári béremelésről, ő azt mondta, „lehetőleg még ebben a ciklusban jó volna emelni a pedagógusok bérét, a következő években pedig egy komoly, hosszú távra megoldást nyújtó pedagógusbér-rendezést kell végrehajtani”.

Szakszervezetek évek óta kérik, hogy a béreket ismét a minimálbérhez kössék. Amikor ugyanis a kormány elfogadta a pedagóguséletpálya-modellt, a bértábla alapja még a minimálbér volt, amely évről évre emelkedett néhány ezer forinttal, ez pedig a pedagógusoknak is automatikus, néhány ezer forintos pluszpénzt jelentett minden év januárjától. 2015 januárja óta azonban a fizetésüket egy külön megállapított, azóta is változatlan (a 2014-es minimálbér összegének megfelelő) vetítési alap szabja meg.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?