Úgy is lehet emelni a tanárok bérét a Fidesz szerint, hogy nem nyúlnak hozzá az életpályamodellhez

A Fidesz szerint úgy is lehet emelni a pedagógusok bérét, hogy az életpályamodell változatlan marad. A párt Novák Katalin keddi nyilatkozatára reagált.

  • Szabó Fruzsina

„A mai kormányzati nyilatkozat éppen a béremelés fontosságáról szólt, ami az életpályamodell megváltoztatása nélkül is megvalósítható. A kormánypártok elkötelezettek a pedagógus-béremelés mellett” – így reagált a Fidesz a Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter keddi nyilatkozatáról szóló cikkekre. Amelyek a párt szerint ferdítenek.

Novák a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs ülése után tartott budapesti sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, „azzal, hogy egyébként a pedagógusoknak a bérét kell emelni, nem tudnék vitatkozni, és nem is szeretnék”. Majd azt is hozzátette: „a pedagógus-életpálya nem minimálbérhez kötött (…) nem érzem azt életszerűnek, hogy változtassunk a jelenlegi logikán alapjaiban”.

„Bízom abban, hogy még ebben a ciklusban tudunk béremelést adni a pedagógusoknak. Dolgozunk ezen” – válaszolta újságírói kérdésre. Fürjes Balázs, a Hegyvidék fideszes képviselő-jelöltje beszélt először a lehetséges tanári béremelésről, ő azt mondta, „lehetőleg még ebben a ciklusban jó volna emelni a pedagógusok bérét, a következő években pedig egy komoly, hosszú távra megoldást nyújtó pedagógusbér-rendezést kell végrehajtani”.

Szakszervezetek évek óta kérik, hogy a béreket ismét a minimálbérhez kössék. Amikor ugyanis a kormány elfogadta a pedagóguséletpálya-modellt, a bértábla alapja még a minimálbér volt, amely évről évre emelkedett néhány ezer forinttal, ez pedig a pedagógusoknak is automatikus, néhány ezer forintos pluszpénzt jelentett minden év januárjától. 2015 januárja óta azonban a fizetésüket egy külön megállapított, azóta is változatlan (a 2014-es minimálbér összegének megfelelő) vetítési alap szabja meg.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.