Úgy is lehet emelni a tanárok bérét a Fidesz szerint, hogy nem nyúlnak hozzá az életpályamodellhez

A Fidesz szerint úgy is lehet emelni a pedagógusok bérét, hogy az életpályamodell változatlan marad. A párt Novák Katalin keddi nyilatkozatára reagált.

  • Szabó Fruzsina

„A mai kormányzati nyilatkozat éppen a béremelés fontosságáról szólt, ami az életpályamodell megváltoztatása nélkül is megvalósítható. A kormánypártok elkötelezettek a pedagógus-béremelés mellett” – így reagált a Fidesz a Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter keddi nyilatkozatáról szóló cikkekre. Amelyek a párt szerint ferdítenek.

Novák a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs ülése után tartott budapesti sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, „azzal, hogy egyébként a pedagógusoknak a bérét kell emelni, nem tudnék vitatkozni, és nem is szeretnék”. Majd azt is hozzátette: „a pedagógus-életpálya nem minimálbérhez kötött (…) nem érzem azt életszerűnek, hogy változtassunk a jelenlegi logikán alapjaiban”.

„Bízom abban, hogy még ebben a ciklusban tudunk béremelést adni a pedagógusoknak. Dolgozunk ezen” – válaszolta újságírói kérdésre. Fürjes Balázs, a Hegyvidék fideszes képviselő-jelöltje beszélt először a lehetséges tanári béremelésről, ő azt mondta, „lehetőleg még ebben a ciklusban jó volna emelni a pedagógusok bérét, a következő években pedig egy komoly, hosszú távra megoldást nyújtó pedagógusbér-rendezést kell végrehajtani”.

Szakszervezetek évek óta kérik, hogy a béreket ismét a minimálbérhez kössék. Amikor ugyanis a kormány elfogadta a pedagóguséletpálya-modellt, a bértábla alapja még a minimálbér volt, amely évről évre emelkedett néhány ezer forinttal, ez pedig a pedagógusoknak is automatikus, néhány ezer forintos pluszpénzt jelentett minden év januárjától. 2015 januárja óta azonban a fizetésüket egy külön megállapított, azóta is változatlan (a 2014-es minimálbér összegének megfelelő) vetítési alap szabja meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.