Megvan, meddig lehet jelentkezni a 2022-es központi középiskolai felvételire

December elejéig lehet jelentkezni a központi felvételi vizsgára - a diákok januárban magyarból és matekból írásbeliznek majd.

  • Bezzeg Hanna

A jelentkezés előtt érdemes ellenőrizni, hogy a kiválasztott középiskolák kérik-e a központi felvételi vizsga megírását, vagy csak tanulmányi eredmény alapján rangsorolják a diákokat. Erről a legbiztosabb információt az adott intézmény honlapján találjátok, a pontos részleteket a felvételi tájékoztatóban olvashatjátok, amelyet október 10-ig tesznek közzé az iskolák.

Október 31-ig az általános iskolának tájékoztatnia kell a végzősöket a felvételi menetéről, szabályairól. Két héttel később pedig megjelenik majd azoknak az intézményeknek a listája, ahol központi vizsgát lehet tenni. Az írásbelire december 3-ig jelentkezhettek, közvetlenül abban az iskolában, ahol meg szeretnétek írni a tesztet.

A visga január 22-én lesz, a középiskolák február 7-én értesítik a jelentkezőket az eredményről.

Ha a szóbeli meghallgatások vagy a sorrendmódosítás időpontjára is kíváncsiak vagytok, ide kattintva megtaláljátok a részleteket:

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.