Szeptember 13-ig kérhetik a szülők a hetedikes diákok HPV elleni védőoltását az általános iskolákban és a gimnáziumokban. Tavaly szeptember óta nemcsak a lányok, hanem a fiúk is megkaphatják a vakcinát, amely a vizsgálatok alapján akár 99 százalékkal is csökkentheti a HPV okozta daganatok kialakulásának kockázatát.
A HPV elleni védőoltás "rekombináns vakcina", vagyis az oltóanyag nem tartalmazza a teljes vírust, csak a kórokozó burkának egy fehérjedarabkáját. Az oltás hatására az immunrendszer képes lesz arra, hogy ha később valóban megjelenik a vírus a szervezetben, gyorsabban reagáljon, így kivédheti a fertőzést – olvasható a hpvoltas.com oldalon.
Az oltás 9 éves kortól bármilyen életkorban, nemtől függetlenül beadható, de a leghatékonyabb védelmet a szexuális élet megkezdése előtt nyújtja. Ha időben adják be a védőoltást, a vizsgálatok szerint a vakcina akár 99 százalékkal is csökkentheti a HPV okozta daganatok kialakulásának kockázatát.
Szeptember 13-ig lehet igényelni a védőoltást
A hetedikes diákok szülei idén szeptember 13-ig igényelhetik az ingyenes oltást, abban az iskolában, ahol a gyermekük tanul.
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy az oltás sem HPV-fertőzést, sem rosszindulatú daganatot nem képes okozni, hiszen nem tartalmazza sem a vírust, sem annak örökítőanyagát, csak a vírus külső burkának egy fehérjéjét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2007 óta elemzi a HPV-vakcinákat, 2017-es jelentésük szerint az oltás biztonságos.
Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter egy múlt heti videóinterjúban arról beszélt, hogy Magyarországon jelenleg 13 féle, életkorcsoportokhoz kötött kötelező oltás van, az átoltottság ezeknél a vakcináknál 99 százalék körüli.
HPV ellen hét éve oltják a hetedikes lányokat, a fiúk oltási kampánya a 2020/2021-es tanévben kezdődött. A tárcavezető szerint az átoltottság a lányok körében megközelíti a 82 százalékot, míg a fiúké a 71 százalékot. Ilyen magas átoltottságot nagyon kevés országban értek el - mondta a tárcavezető.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
