Fontos határidő: ma még lehet igényelhetik az ingyenes HPV-oltást a hetedikesek szülei

Szeptember 13-ig kérhetik a szülők a hetedikes diákok HPV elleni védőoltását az általános iskolákban és a gimnáziumokban. Tavaly szeptember óta nemcsak a lányok, hanem a fiúk is megkaphatják a vakcinát, amely a vizsgálatok alapján akár 99 százalékkal is csökkentheti a HPV okozta daganatok kialakulásának kockázatát.

  • Szabó Fruzsina

A HPV elleni védőoltás "rekombináns vakcina", vagyis az oltóanyag nem tartalmazza a teljes vírust, csak a kórokozó burkának egy fehérjedarabkáját. Az oltás hatására az immunrendszer képes lesz arra, hogy ha később valóban megjelenik a vírus a szervezetben, gyorsabban reagáljon, így kivédheti a fertőzést – olvasható a hpvoltas.com oldalon.

Az oltás 9 éves kortól bármilyen életkorban, nemtől függetlenül beadható, de a leghatékonyabb védelmet a szexuális élet megkezdése előtt nyújtja. Ha időben adják be a védőoltást, a vizsgálatok szerint a vakcina akár 99 százalékkal is csökkentheti a HPV okozta daganatok kialakulásának kockázatát.

Szeptember 13-ig lehet igényelni a védőoltást

A hetedikes diákok szülei idén szeptember 13-ig igényelhetik az ingyenes oltást, abban az iskolában, ahol a gyermekük tanul.

A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy az oltás sem HPV-fertőzést, sem rosszindulatú daganatot nem képes okozni, hiszen nem tartalmazza sem a vírust, sem annak örökítőanyagát, csak a vírus külső burkának egy fehérjéjét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2007 óta elemzi a HPV-vakcinákat, 2017-es jelentésük szerint az oltás biztonságos.

Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter egy múlt heti videóinterjúban arról beszélt, hogy Magyarországon jelenleg 13 féle, életkorcsoportokhoz kötött kötelező oltás van, az átoltottság ezeknél a vakcináknál 99 százalék körüli.

HPV ellen hét éve oltják a hetedikes lányokat, a fiúk oltási kampánya a 2020/2021-es tanévben kezdődött. A tárcavezető szerint az átoltottság a lányok körében megközelíti a 82 százalékot, míg a fiúké a 71 százalékot. Ilyen magas átoltottságot nagyon kevés országban értek el - mondta a tárcavezető.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.