Két héttel a tanévkezdés után még mindig több mint 400 szabad iskola állás van az országban. A legnagyobb probléma az alacsony bérezés, de a kormány asztalán nincsenek bérrendezési tervek.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint egyre több figyelem jut a gyerekekre az iskolákban, mert nem nő, hanem csökken a pedagógushiány. Erről pár napja még egy képet is posztolt Rétvári Bence parlamenti államtitkár - kapott hideget, meleget is, hiszen a képpel is illusztrált tanárszámok torzítva mutatták be a valós statisztikákat. A minisztériummal így sem a szakszervezetek, sem maguk a tanárok nem értenek egyet.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint viszont olyan kevés a tanár, hogy tudnak olyan iskoláról, ahova egy 72 éves informatikatanárt kellett visszahívni tanítani - derült ki az RTL Híradójából.
Az alacsony bérek miatt egyre több a pályaelhagyó fiatal tanár, a nyugdíjba vonulókat pedig egyre nehezebb pótolni a felvételizők és a diplomázók alacsony száma miatt - mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
