Betiltották a női sportot a tálibok Afganisztánban

A tálib kulturális bizottság elnöke szerint a női sport szükségtelen és helytelen.

  • Bezzeg Hanna

Úgy gondolom, nem szabad engedélyeznünk a sportot a nők számára, mert a női sport szükségtelen. A média korát éljük, a játékokról videók és fotók készülnek, és mindenki látni fogja őket."

- fogalmaz Ahmadullah Wasiq, a bizottság elnöke. Az új rendelkezés az afgán női krikett csapatot is érinti, ugyanis egy krikettmeccsen adódhatnak olyan helyzetek, ahol a női arc vagy test fedetlenné válik. Ezt pedig az iszlám vallás nem engedélyezi - írja a Guardian.

Az afgán női krikett csapat elmondása szerint nem kaptak egyértelmű tájékoztatást a női sport jövőjéről, de a játékokat már felfüggesztették. Afganisztán női sportolóinak a tálib hatalomátvétel óta meghúzódniuk, bujkálniuk kell, többeket pedig erőszakkal fenyegettek, amennyiben sportolni mernek.

Korábban a nők oktatását illetően is szigorú feltételeket hoztak Afganisztán újdonsült vezetői. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a magánegyetemek kinyithattak, a nők azonban csak eltakart arccal és testtel léphetnek be az intézményekbe - ráadául a férfiaktól elkülönített bejáraton. A rendelettel megszüntették a koedukált oktatást is. Szélsőséges esetben egy helyiségben is tartózkodhatnak, de ebben az esetben függönnyel el kell választani őket egymástól. A lányosztályokban nők oktathatnak, illetve „erkölcsös idős férfiak”.

A nők jogainak egy újabb és újabb korlátozásai elárulják, hogy a tálibok korábban tett ígéretei köszönőviszonyban sincsenek a jelenlegi eseményekkel. Sőt, éppen ellentétes folyamatok zajlanak Afganisztánban: a különböző vallási és etnikai csoportok nincsenek képviselve az ország vezetésében, a napokban megalakult ideiglenes kormány csak tálib férfiakból áll, akik közül sokan problémás előélettel rendelkeznek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.