Maszk és tesztelés nélkül akár a gyerekek 75 százaléka is megfertőződhet

A világ legtöbb országában hamarosan kezdődik, vagy már el is kezdődött az iskola. Sok országban egyre nagyobb probléma a járvány megjelenése a diákok között is.

  • Csik Veronika

Egy Marin megyei általános iskolában minden előírást igyekeztek betartani - beltérben maszkot viselt mindenki, az asztalokat két méteres távolságban helyezték el -, de miután egy tanárnő meseolvasáshoz levette a maszkját a fél osztály megfertőződött - írta meg a 24.hu.

A tanár ugyanis két nappal később tudta meg, hogy koronavírusos, eddigre azonban már a 24 fős osztály fele, majd a testvérek, szülők is elkapták a fertőzést. A diákok közül szinte mindannyian a tanári asztal melletti első két sorba ültek.

Az esetről szóló tanulmányt az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) tette közé, és arra akartak rávilágítani vele, mennyire komoly veszélynek vannak kitéve a 12 év alattiak. Ez az egyetlen korcsoport, amely a legtöbb országban még nem kaphat a vakcinákból a ugyanis.

Ezt bizonyítja, hogy augusztusban Brevard megyében 1623 gyerek fertőződött meg, és 8 ezer került karanténba miatta. Atlantában és környékén több ezer pozitív esetet regisztráltak iskoláknál 23 ezer tanuló és tanár került karanténba. A nyári szüneti, júniusi heti adatokhoz képest az augusztus 19-i héten már 20-szor annyi gyereknél, több mint 180 ezernél regisztrálták a vírust.

A CDC egyik laboratóriumi szimulációja szerint

maszkviselés vagy rendszeres tesztelés nélkül, az első három hónapban a gyerekek 75 százaléka fertőződhet meg koronavírussal.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma múlt héten tette közzé az idei tanévre vonatkozó utasításokat - ezek szerint maszk és rendszeres tesztelés nélkül indul a 2021/22-es tanév, erről itt olvashattok bővebben:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.