A világ legtöbb országában hamarosan kezdődik, vagy már el is kezdődött az iskola. Sok országban egyre nagyobb probléma a járvány megjelenése a diákok között is.
Egy Marin megyei általános iskolában minden előírást igyekeztek betartani - beltérben maszkot viselt mindenki, az asztalokat két méteres távolságban helyezték el -, de miután egy tanárnő meseolvasáshoz levette a maszkját a fél osztály megfertőződött - írta meg a 24.hu.
A tanár ugyanis két nappal később tudta meg, hogy koronavírusos, eddigre azonban már a 24 fős osztály fele, majd a testvérek, szülők is elkapták a fertőzést. A diákok közül szinte mindannyian a tanári asztal melletti első két sorba ültek.
Az esetről szóló tanulmányt az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) tette közé, és arra akartak rávilágítani vele, mennyire komoly veszélynek vannak kitéve a 12 év alattiak. Ez az egyetlen korcsoport, amely a legtöbb országban még nem kaphat a vakcinákból a ugyanis.
Ezt bizonyítja, hogy augusztusban Brevard megyében 1623 gyerek fertőződött meg, és 8 ezer került karanténba miatta. Atlantában és környékén több ezer pozitív esetet regisztráltak iskoláknál 23 ezer tanuló és tanár került karanténba. A nyári szüneti, júniusi heti adatokhoz képest az augusztus 19-i héten már 20-szor annyi gyereknél, több mint 180 ezernél regisztrálták a vírust.
A CDC egyik laboratóriumi szimulációja szerint
maszkviselés vagy rendszeres tesztelés nélkül, az első három hónapban a gyerekek 75 százaléka fertőződhet meg koronavírussal.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma múlt héten tette közzé az idei tanévre vonatkozó utasításokat - ezek szerint maszk és rendszeres tesztelés nélkül indul a 2021/22-es tanév, erről itt olvashattok bővebben:
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
