Diákigazolvány-kisokos: kinek milyen igazolvány jár, vannak a különbségek?

Diákigazolvány nemcsak nappali tagozaton tanulóknak, hanem a levelezős képzésben résztvevőknek és a szakképzésben tanulóknak is jár. Az igazolvánnyal járó kedvezmények azonban különböznek.

  • Eduline

Nappali, levelező, esti diákigazolvány? Mi a különbség?

Nappali és esti hallgatóként a diákigazolvánnyal járó kedvezmények nagyrészt megegyeznek, a levelezős diákok azonban több kedvezményből is kimaradnak. Ennek oka, hogy ők jellemzően tömbösített, hétvégi órákon vesznek részt, ami távol áll a megszokott képzési formától. Az erre vonatkozó jogszabály így azt feltételezi, hogy az ebben a képzésben részvevőknek nem a tanulás az elsőszámú teendőjük, és hogy a hét többi napján van lehetőségük dolgozni.

Meddig érvényes a középiskolai diákigazolvány?

 

Alapvetően minden középiskolai matrica október 31-ig érvényes, így akkor is használhatjátok őket, ha esetleg nem tanultok tovább. A közoktatásban éves matricák, míg a felsőoktatásban féléves matricák vannak. Ha az őszi félévet már az egyetemen kezditek, akkor érdemes mindél előbb megrendelni az új kártyát, ugyanis pár hét biztosan kell ahhoz, hogy elkészüljenek. A tavaszi félév matricáinak érvényességi határideje egyébként március 31.

Egyetemi diákigazolványt szeretntek? Itt írtuk le lépésről lépésre, hogyan igényelhetitek az új kártyát.

Jár-e diákigazolvány a szakképzésben tanulóknak?

A válasz: attól függ, milyen szakképzésről van szó. Korábban írtunk arról, hogy a szakképzéseken belül megkülönböztetünk iskolarendszerű és tanfolyami rendszerű képzéseket. Diákigazolvány csak azoknak jár, akik iskolarendszerű képzésben, esti vagy levelező tagozaton tanulnak. A levelezősök – ahogy fentebb is említettük – számos kedvezményből kimaradnak, amit az esti és nappali képzésben résztvevők igénybe vehetek: ők például nem vehetnek tanulóbérletet, viszont félárú menetjeggyel közlekedhetnek a lakóhelyük és az iskola között.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.