Egyes településeken problémát jelenthet az óvodai ügyelet és a fertőtlenítések párhuzamos megszervezése

Az óvodai feladatellátásnak nyáron is folyamatosnak kell lennie, de mindeközben ezekben a hónapokban kellene a szükséges felújításokat, karbantartásokat és fertőtlenítéseket is elvégezni. Ahol több óvoda is működik, ott van arra lehetőség, hogy mindig legyen egy ügyeletes intézmény, de a kisebb településeken a szervezés komoly fejtörést okoz.

  • Eduline

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) még június elején arra kérte az óvodák fenntartóit és az intézményvezetőket, hogy a nyáron szükséges felújításokat, karbantartásokat, illetve a dolgozók szabadságolását is úgy oldják meg, hogy közben a gyerekek fogadása biztosítva legyen.

Szerencsénkre a levél csak ajánlásokat, nem konkrét utasításokat tartalmaz, máskülönben nem lenne egyszerű megfelelni az elvárásoknak

– nyilatkozta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke. Verba Magdolna elmondta, hogy az óvodáknak pár hétre mindenképp be kell zárniuk, mert több munkálatot – például az egész épület nagytakarítását, fertőtlenítését a bútorokkal, játékokkal együtt – csak akkor tudják megoldani, amikor gyerekek nincsenek az intézményben, ez jogszabályi előírás, nem lehet mindent "gyerekestül" fertőtleníteni.

Az érdekvédő szerint ez azokon a településeken, ahol több óvoda is működik, nem okoz komolyabb problémát, mivel úgy oldják meg, hogy nem egyszerre zár be minden intézmény, így mindig van legalább egy ügyeletes óvoda. Viszont a kisebb vidéki településeken, ahol esetleg csak egy óvoda – és kevesebb óvónő – van, a szervezés nagyobb fejtöréssel jár. Verba Magdolna ráadásul úgy látja, a szokásosnál átlagosan mintegy 30 százalékkal több gyerek maradt oviban nyáron, miután több szülőnek a járványhelyzet miatt már tavasszal ki kellett venni a szabadságát.

Ezt Fábián Katalin, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke is alátámasztotta, aki a lapnak azt is elmondta, úgy véli, az ügyeletet még meg tudják szervezni az intézmények, de azt nem tartja valószínűnek, hogy az iskolára felkészítő, év közben elmaradt foglalkozásokat maradéktalanul bepótolják. Ebből pedig nagy gondok lehetnek, különösen az új iskolaérettségi törvény miatt, ami hatéves kortól kötelezővé tette a beiskolázást. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.