A tanítást követő két hétben a felügyelet alatt napközit, szakköröket, sportfoglalkozásokat, fejlesztőfoglalkozásokat, illetve egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő és felzárkóztató foglalkozásokat egyaránt lehet szervezni.
Kedden véget ér a tanítási év és kezdetét veszi az iskolákban a vakáció, viszont a családok helyzetének segítéséért, valamint a tanulók felzárkóztatásáért a tanítást követő két hétben az iskolák 1-8. évfolyamain - azaz az általános iskolákban, illetve a 6. és 8. évfolyamos gimnáziumok 5-8. osztályaiban - meg kell szervezni a gyermekfelügyeletet, ahol ezt a szülők igénylik - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
A közlemény szerint gyermekfelügyeletet június 29-ig lehet kérni, ez alatt napközi, szakkör, sportfoglalkozás, fejlesztőfoglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő és felzárkóztató foglalkozás egyaránt szervezhető - amennyiben pedagógiai szempontból ez indokolt. Arra is felhívták a figyelmet, hogy ha valaki nem a lakóhelyén jár iskolába, és nem tudja megoldani az utazást, annak a saját településén működő iskolában kell biztosítani a gyermekfelügyeletet.
Az óvodák azonban a nyári szünetben is nyitva lesznek. Az Emmi ezzel kapcsolatban külön levélben kérte az intézmények fenntartóit, hogy a nyári szabadságokat és a következő hónapokra időzített esetleges felújításokat, karbantartásokat úgy tervezzék, hogy ezek elvégzése mellett is folyamatosan működhessen az óvoda.
A következő tanévvel kapcsolatban azt írták: szeptember elsejétől korlátozásmentes jelenléti oktatásra számítanak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
