Hazaküldték a fogyatékkal élő diákokat egy lengyel iskolából, mielőtt odalátogatott az oktatási miniszter

A szülőknek a járványügyi korlátozásokkal indokolták, hogy haza kell vinniük a gyerekeiket.

  • Eduline

Przemysław Czarnek lengyel oktatási miniszter a łuków-i sajátos nevelési igényű gyerekek iskolájába látogatott el szerdán, viszont a diákok többségével nem találkozhatott, mivel a járványügyi korlátozásokra hivatkozva még az érkezése előtt hazaküldték őket az iskolából - írta meg a Telex a Politico cikkére hivatkozva.

Danuta Kowol, az intézmény igazgatója ezt azzal indokolta, hogy a legkisebb gyerekek -, akik közül mindenkit hazaküldtek -, amúgy sem tudtak volna érdemben részt venni az ünnepségen, amire a miniszter jött. „Nincs értelme annak, hogy egy minden végtagjára lebénult gyerek, aki semmit nem hall vagy ért, részt vegyen az eseményen” - mondta.

A szülők és a tanárok közül többen is felháborodtak az igazgató viselkedésén. Szerintük egy sajátos nevelési igényű gyerekekre specializálódott iskolának nem szabadna azt mutatnia, hogy jobb és rosszabb gyerekek lennének.

Czarnek tagadta, hogy tudomása lett volna az iskola intézkedéséről, és később találkozott is néhány gyerekkel azok közül, akiket hazaküldtek. A miniszter egyébként épp olyan oktatási reformot tervez, amellyel a fogyatékkal élőket is jobban be tudják vonni a közoktatásba.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.