Immunológus: a felszabadult iskolakezdéshez nyár közepére be kellene oltani a legtöbb gyereket

Június végéig a legtöbb gyereket be kellene oltani ahhoz, hogy szeptemberben teljesen felszabadultan kezdhessük a tanévet - mondja a szakember.

  • Csik Veronika

Kacskovics Imre immunológus, az ELTE Természettudományi Karának dékánja az ATV Start című műsorában kereste a választ arra a kérdésre, hogy mennyire sürgető elkezdeni a 12-15 éves korcsoport oltását. Mint mondta, ha az őszre készülünk, és figyelembe vesszük, hogy kell 5-6 hét, hogy a védettség kialakuljon, akkor június végéig a legtöbb gyereket be kellene oltani ahhoz, hogy a szeptembert teljesen felszabadultan kezdhessük.

A szakember szerint a Pfizer vakcinája nagyon biztonságos, és valószínűleg a többi is hatásos, csak még nem vizsgálták gyerekeken. Azt nehéz megmondani, hogy mennyi oltás kellene a „gyerekek nyájimmunitáshoz,” de őket is oltani kell ahhoz, hogy a koronavírus fenyegetése minimális szintre csökkenjen.

Ha vannak kétkedők

Kacskovics Imre a szülőket azzal győzné meg, hogy a gyerekek eddig is sok oltást kaptak, sőt, gyakorlatilag csak gyerekek kapnak védőoltást, éppen az az újdonság, hogy a felnőtteket oltják elsődlegesen, így a gyerekek nincsenek veszélyben a védőoltástól. Ugyanakkor jöhet olyan mutáns, mint például akár az indiai, ami gyerekeket is nagyobb számban betegíthet meg.

Az immunológus szerint előbb-utóbb minden korosztályt be kell oltani, most annak az elemzése zajlik, hogy mekkora az a dózis, amit a 12 év alatti gyerekeknek is be lehet adni. Az Operatív Törzs egyébként az ATV, diákok oltására vonatkozó kérdésére azt válaszolta, hogy folyamatosan figyelik a WHO és EMA ajánlásait, de a 12-15 évesek oltásáról a később döntenek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.