Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Június végéig a legtöbb gyereket be kellene oltani ahhoz, hogy szeptemberben teljesen felszabadultan kezdhessük a tanévet - mondja a szakember.
Kacskovics Imre immunológus, az ELTE Természettudományi Karának dékánja az ATV Start című műsorában kereste a választ arra a kérdésre, hogy mennyire sürgető elkezdeni a 12-15 éves korcsoport oltását. Mint mondta, ha az őszre készülünk, és figyelembe vesszük, hogy kell 5-6 hét, hogy a védettség kialakuljon, akkor június végéig a legtöbb gyereket be kellene oltani ahhoz, hogy a szeptembert teljesen felszabadultan kezdhessük.
A szakember szerint a Pfizer vakcinája nagyon biztonságos, és valószínűleg a többi is hatásos, csak még nem vizsgálták gyerekeken. Azt nehéz megmondani, hogy mennyi oltás kellene a „gyerekek nyájimmunitáshoz,” de őket is oltani kell ahhoz, hogy a koronavírus fenyegetése minimális szintre csökkenjen.
Ha vannak kétkedők
Kacskovics Imre a szülőket azzal győzné meg, hogy a gyerekek eddig is sok oltást kaptak, sőt, gyakorlatilag csak gyerekek kapnak védőoltást, éppen az az újdonság, hogy a felnőtteket oltják elsődlegesen, így a gyerekek nincsenek veszélyben a védőoltástól. Ugyanakkor jöhet olyan mutáns, mint például akár az indiai, ami gyerekeket is nagyobb számban betegíthet meg.
Az immunológus szerint előbb-utóbb minden korosztályt be kell oltani, most annak az elemzése zajlik, hogy mekkora az a dózis, amit a 12 év alatti gyerekeknek is be lehet adni. Az Operatív Törzs egyébként az ATV, diákok oltására vonatkozó kérdésére azt válaszolta, hogy folyamatosan figyelik a WHO és EMA ajánlásait, de a 12-15 évesek oltásáról a később döntenek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.