Ismét napirenden a csúsztatott iskolakezdés: az új rendszer szeptembertől léphetne életbe

Most a Fővárosi Önkormányzat írt levelet a budapesti középiskolák és felsőoktatási intézmények vezetőinek, amelyben az igazgatókat arra kéri, vezessék be a csúsztatott iskolakezdést a kényelmesebb utazás érdekében.

  • Eduline/MTI

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) felmérései alapján a reggeli csúcsidőszakban ugyanis az utasok több mint 40 százaléka diák, akik közül a többség önállóan utazik a közösségi közlekedési járatokon. Éppen ezért a főváros ismét kezdeményezte, hogy a következő tanévre vonatkozó csengetési rend kialakításakor a középiskolák és a felsőoktatási intézmények az általánosan alkalmazott 8 óra körüli iskolakezdési időpontot helyezzék át a fél 9 és 9 óra közötti idősávba. Ezzel a lépéssel mind a tanulók, mind az oktatási intézmények dolgozói kényelmesebben utazhatnának a BKK járatain - írták.

A közleményben kitértek arra is, hogy múlt év szeptembere óta a BKK főbb járatain a reggeli csúcsidőszakot 9 óráig meghosszabbították, így továbbra is biztosított a csúsztatott iskolakezdés bevezethetősége, a későbbi utazások lehetősége. Mint írták, a járványhelyzet idején különösen fontos, hogy a közösségi közlekedést használók minél szellősebben utazzanak. A csúsztatott iskolakezdés bevezetése épp ezt szolgálná, hiszen ezzel a megoldással a legforgalmasabb időszakokban csökkenthető a járművek utasterhelése.

A Fővárosi Önkormányzat egyébként már tavaly nyáron is kezdeményezte, hogy a jellemzően önállóan közlekedő középiskolás tanulóknak, illetve a felsőoktatási hallgatóknak reggelente később kezdődjön a tanítás. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) alapvetően támogatta is a kezdeményezést. Ezzel szemben szemben a sokak által csak Jócó Bácsiként ismert töritanár szerint a tervnek csak akkor van értelme és csak akkor lehet hasznos, ha az óraterheket is csökkentik, ami viszont nem reális. Így bár alapvetően jó ötletnek tartaná a csúsztatást, úgy érzi, a gyakorlatban semmilyen feltétel nem adott hozzá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.