Nem lehet tudni, hogy az iskolák újranyitása óta hányszor volt szükség járványügyi intézkedésre

Már a koronavírus tájékoztató oldalán sem teszik közzé az aktuális óvodai-iskolai adatokat, és a megkeresésekre sem válaszol a kormány. A PDSZ-hez viszont több jelzés is érkezett, hogy egy-egy diák megfertőződött, de járványügyi intézkedés nem történt.

  • Eduline

Nem hajlandó elárulni a kormány, hogy az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatainak április 19-ei, majd a felső tagozatok és a középiskolák május 10-ei megnyitása óta hány esetben volt szükség valamilyen járványügyi intézkedésre koronavírus-fertőzések miatt - állítja a Népszava. A lap az elmúlt hónapban többször is kereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), de tájékoztatást eddig nem kaptak.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy bár korábban a koronavírus tájékoztató oldalon napi szinten közölték az aktuális iskolai-óvodai adatokat, viszont az utóbbi hetekben ezek már egyik tájékoztató anyagban sem szerepelnek. Egyedül Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár említette meg május 7-én az operatív törzs sajtótájékoztatóján, hogy a fokozatos nyitás miatt "alacsony a járványügyi intézkedéssel érintett óvodák és iskolák száma, ahol csak szórványosan egy-egy osztályra, csoportra nézve kellett eljárni".

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) azonban több jelzés is érkezett arról, hogy egy-egy diák megfertőződött, de hivatalos járványügyi intézkedés nem történt.

Azt mondták az érintett tanulóknak, hogy maradjanak otthon és gyógyulgassanak, de hivatalosan nem rendeltek el karantént számukra és az osztálytársaikat, családtagjaikat sem tesztelték

- mondta a lapnak a PDSZ egyik vezetője, Nagy Erzsébet. Szerinte az alacsony számok annak is "köszönhetőek", hogy nincs se tesztelés, se kontaktkutatás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.