Nem lehet tudni, hogy az iskolák újranyitása óta hányszor volt szükség járványügyi intézkedésre

Már a koronavírus tájékoztató oldalán sem teszik közzé az aktuális óvodai-iskolai adatokat, és a megkeresésekre sem válaszol a kormány. A PDSZ-hez viszont több jelzés is érkezett, hogy egy-egy diák megfertőződött, de járványügyi intézkedés nem történt.

  • Eduline

Nem hajlandó elárulni a kormány, hogy az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatainak április 19-ei, majd a felső tagozatok és a középiskolák május 10-ei megnyitása óta hány esetben volt szükség valamilyen járványügyi intézkedésre koronavírus-fertőzések miatt - állítja a Népszava. A lap az elmúlt hónapban többször is kereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), de tájékoztatást eddig nem kaptak.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy bár korábban a koronavírus tájékoztató oldalon napi szinten közölték az aktuális iskolai-óvodai adatokat, viszont az utóbbi hetekben ezek már egyik tájékoztató anyagban sem szerepelnek. Egyedül Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár említette meg május 7-én az operatív törzs sajtótájékoztatóján, hogy a fokozatos nyitás miatt "alacsony a járványügyi intézkedéssel érintett óvodák és iskolák száma, ahol csak szórványosan egy-egy osztályra, csoportra nézve kellett eljárni".

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) azonban több jelzés is érkezett arról, hogy egy-egy diák megfertőződött, de hivatalos járványügyi intézkedés nem történt.

Azt mondták az érintett tanulóknak, hogy maradjanak otthon és gyógyulgassanak, de hivatalosan nem rendeltek el karantént számukra és az osztálytársaikat, családtagjaikat sem tesztelték

- mondta a lapnak a PDSZ egyik vezetője, Nagy Erzsébet. Szerinte az alacsony számok annak is "köszönhetőek", hogy nincs se tesztelés, se kontaktkutatás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.