Már a koronavírus tájékoztató oldalán sem teszik közzé az aktuális óvodai-iskolai adatokat, és a megkeresésekre sem válaszol a kormány. A PDSZ-hez viszont több jelzés is érkezett, hogy egy-egy diák megfertőződött, de járványügyi intézkedés nem történt.
Nem hajlandó elárulni a kormány, hogy az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatainak április 19-ei, majd a felső tagozatok és a középiskolák május 10-ei megnyitása óta hány esetben volt szükség valamilyen járványügyi intézkedésre koronavírus-fertőzések miatt - állítja a Népszava. A lap az elmúlt hónapban többször is kereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), de tájékoztatást eddig nem kaptak.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy bár korábban a koronavírus tájékoztató oldalon napi szinten közölték az aktuális iskolai-óvodai adatokat, viszont az utóbbi hetekben ezek már egyik tájékoztató anyagban sem szerepelnek. Egyedül Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár említette meg május 7-én az operatív törzs sajtótájékoztatóján, hogy a fokozatos nyitás miatt "alacsony a járványügyi intézkedéssel érintett óvodák és iskolák száma, ahol csak szórványosan egy-egy osztályra, csoportra nézve kellett eljárni".
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) azonban több jelzés is érkezett arról, hogy egy-egy diák megfertőződött, de hivatalos járványügyi intézkedés nem történt.
Azt mondták az érintett tanulóknak, hogy maradjanak otthon és gyógyulgassanak, de hivatalosan nem rendeltek el karantént számukra és az osztálytársaikat, családtagjaikat sem tesztelték
- mondta a lapnak a PDSZ egyik vezetője, Nagy Erzsébet. Szerinte az alacsony számok annak is "köszönhetőek", hogy nincs se tesztelés, se kontaktkutatás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
