Nem lehet tudni, hogy az iskolák újranyitása óta hányszor volt szükség járványügyi intézkedésre

Már a koronavírus tájékoztató oldalán sem teszik közzé az aktuális óvodai-iskolai adatokat, és a megkeresésekre sem válaszol a kormány. A PDSZ-hez viszont több jelzés is érkezett, hogy egy-egy diák megfertőződött, de járványügyi intézkedés nem történt.

  • Eduline

Nem hajlandó elárulni a kormány, hogy az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatainak április 19-ei, majd a felső tagozatok és a középiskolák május 10-ei megnyitása óta hány esetben volt szükség valamilyen járványügyi intézkedésre koronavírus-fertőzések miatt - állítja a Népszava. A lap az elmúlt hónapban többször is kereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), de tájékoztatást eddig nem kaptak.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy bár korábban a koronavírus tájékoztató oldalon napi szinten közölték az aktuális iskolai-óvodai adatokat, viszont az utóbbi hetekben ezek már egyik tájékoztató anyagban sem szerepelnek. Egyedül Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár említette meg május 7-én az operatív törzs sajtótájékoztatóján, hogy a fokozatos nyitás miatt "alacsony a járványügyi intézkedéssel érintett óvodák és iskolák száma, ahol csak szórványosan egy-egy osztályra, csoportra nézve kellett eljárni".

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) azonban több jelzés is érkezett arról, hogy egy-egy diák megfertőződött, de hivatalos járványügyi intézkedés nem történt.

Azt mondták az érintett tanulóknak, hogy maradjanak otthon és gyógyulgassanak, de hivatalosan nem rendeltek el karantént számukra és az osztálytársaikat, családtagjaikat sem tesztelték

- mondta a lapnak a PDSZ egyik vezetője, Nagy Erzsébet. Szerinte az alacsony számok annak is "köszönhetőek", hogy nincs se tesztelés, se kontaktkutatás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.