Egyre többen tiltakoznak a május 10-i iskolanyitás ellen, már több mint 56 ezren írták alá a petíciót

Egy nap alatt újabb 30 ezren írták alá az ADOM Diákmozgalom petícióját, amelyben azt kérik a kormánytól, hogy május 10-től se legyen kötelező bejárni a középiskolákba és az általános iskolák felső tagozatára.

  • Eduline

Három nap alatt összesen 56 ezren írták alá a petíciót, amelyben az áll: aggódnak a koronavírus indiai variánsa és magas fertőzőképessége miatt, ami tovább súlyosbíthatja a járványhelyzetet. „Aggódunk az immungyenge diákokért és szülőkért, akik különösen kitettek a vírus veszélyeinek. Aggódunk azokért a tanárokért is, akik még nem kapták meg az oltást, és azokért, akiknél még nem alakult ki két hét alatt a védettség” – írja a diákszervezet.

Ezért azt javasolják, hogy május 10-től se legyen kötelező a jelenléti oktatás, a tanév végéig fogadják el a szülői igazolásokat, és az így igazolt napok ne számítsanak bele a 250 órába (amely azért fontos, mert ha egy diák ennél többet hiányzik igazoltan vagy igazolatlanul, az iskolai teljesítménye nem értékelhető, osztályozóvizsgát kell tennie), és az iskolák döntsék el, hogyan folytatják az oktatást a nyári szünetig.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.