Veszélyesnek tartja az iskolanyitást a Civil Közoktatási Platform

Több mint egy hónap után ma indult újra a személyes oktatás az általános iskolák alsó tagozataiban. Sok szülő még az utolsó pillanatban is bizonytalan abban, engedje-e gyerekét, illetve sok a megválaszolatlan kérdés is a szabályokkal kapcsolatban.

  • Eduline

A nyitást nem kíséri tesztelés és kontaktkutatás; fertőzés esetén továbbra is napok telhetnek el a zárásig, mert szünetet vagy digitális oktatást csak az operatív törzs engedélyezhet; a fokozott fertőzésveszélyt jelentő énekórákkal, beltéri testnevelésórákkal kapcsolatban nincs iránymutatás

- írja közleményében a Civil Közoktatási Platform (CKP). Kiemelik, szerintük a viszonylag nagy átoltottság ellenére a szülők többsége még nincs beoltva, a második ütemben oltott tanároknál még nem kezdődött el a védettség kialakulása.

A CKP szerint ugyan elvileg otthon lehet tartani a gyerekeket, de „egyre többféle olyan nyomásgyakorló, hangulatkeltő intézkedésről kapunk hírt, ami ennek megakadályozását, az otthonmaradók számának csökkentését célozza”. Példának hozzák, hogy „a tankerületek utasítására figyelmeztették a szülőket, hogy ha kevés gyerek lesz egy-egy osztályban, az a tanév meghosszabbításához vezethet”.

Ezzel kapcsolatban a hvg.hu megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát, ahonnan annyit mondtak, az Oktatási Hivatal elrendelhet rendkívüli szünetet egy iskolában, ha nem jelennek meg sokan személyesen. Azt azonban a minisztérium is kiemeli, a tantermi oktatással megszűnik az online oktatás, ugyanis a tanároktól nem várható el, hogy duplán oktassanak.

A CKP a nyitást veszélyesnek tartja - emelik ki közleményükben -, de megértik, hogy sok szülő támogatja, „van, aki anyagi okokból – hiszen más országokkal ellentétben a kormány nem segítette az erre szolgáló alapból az otthon maradásra kényszerülő szülőket –, van, aki azért, mert a hosszú otthontanulás szülőnek is, gyereknek is lelkileg megterhelő, sokan pedig attól félnek, hogy a gyerek lemarad a tanulásban”.

A március 8-án bevezetett távoktatás után április közepén kinyitnak az iskolák. Végül hány szülő döntött az iskolátokban az otthonmaradás mellett? Az osztályból hányan jelentek meg hétfőn? Minden órát megtartottak, és minden tanár be tudott menni az iskolába? Írjátok meg a tapasztalataitokat az [email protected] címre!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.