Megjelent a kormányrendelet: április 19-én nyitnak az iskolák

Eddig április 12-ről és 19-ről is volt szó. Úgy néz ki, az utóbbi mellett döntöttek.

  • Tóth Alexandra

Szombaton megjelent egy új kormányrendelet a Magyar Közlönyben, miszerint április 19-től:

  • A köznevelési intézmények – az óvoda kivételével – és a szakképző intézmények rendes munkarendben működnek.
  • Az óvodákban a 2021. március 8-ával elrendelt rendkívüli szünet megszüntetésre kerül.
  • A köznevelési és szakképző intézmények működése kapcsán a kormányzati intézkedések végrehajtásáról a köznevelésért, illetve a szakképzésért felelős miniszter határozatban rendelkezik.

Az április 19. korábban még csak egy céldátum volt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón úgy fogalmazott, hogy a kormány döntése alapján a 2,5 millió beoltottat elérve nyitnak ki egy héten belül az iskolák, ez a mostani számítások szerint legkorábban április 12-t vagy április 19-t jelent. 

Azt sejteni lehetett, hogy valószínűleg az uróbbi mellett fognak dönteni, ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádiónak adott interjújában azt mondta, legalább 80 ezer pedagógust kell még beoltani az iskolák újranyitásához, és ha minden jól megy, erre április 10-ig kerül sor, így ez után egy héttel azaz legkorábban április 19-én nyithatnak az általános és középiskolák, valamint az óvodák.

Azóta egy kormányzati tájékoztatóból az is kiderült, hogy a bölcsődei, óvodai és iskolai dolgozók oltása április 1-jén kezdődik majd meg, és két körben zajlik majd. A még nem regisztrált tanárokat, a szakképzésben dolgozókat, az egyéb óvodai, iskolai és bölcsődei dolgozókat arra kérik, hogy március 29. (hétfő) éjfélig regisztráljanak a vakcinára. Ha ezt megteszik, az ő oltásukra is sor kerülhet a húsvét utáni héten - írták.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.