Gulyás Gergely: legkorábban április 12-én nyithatnak az iskolák

A mostani számítások szerint legkorábban április 12-én, de az is lehet, hogy csak 19-én nyithatnak az iskolák - mondta Gulyás Gergely a mai sajtótájékoztatón.

  • Csik Veronika

A mostani számítások szerint legkorábban április 12-én vagy 19-én nyithatnak az iskolák - derült ki a mai kormányinfón.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a kormány tegnapi ülésén arról döntött, hogy ha 2,5 milliót eléri a beoltottak száma, akkor egy héten belül nyithatnak az iskolák - ez az általános és középiskolákra is vonatkozik. A miniszter hozzátette: azt is tervezik, hogy az iskolák megnyitását megelőzően beoltják a tanárokat, óvodában dolgozókat és a bölcsődei dolgozókat is, ez azonban továbbra is önkéntes alapon működik majd, így azt kérik, hogy mindenki regisztráljon.

Bár Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár március közepén úgy vélekedett, hogy három hét vagy egy hónap múlva olyan kedvező helyzet lehet, hogy mindenki visszatérhet az iskolákba-óvodákba, de előfordulhat, hogy ütemezett visszatérés lesz az oktatási intézményekbe. Akkor úgy fogalmazott, csak jóslás szinten lehet hivatkozni rá, de úgy készülnek, hogy húsvét után nyitnak az iskolák. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára egy héttel később már azt mondta, nincs kőbe vésve az április 7-i iskolanyitás.

Lesz (szóbeli) érettségi?

Újságírói kérdésre reagálva a Gulyás Gergely miniszter azt mondta, a tervek szerint május elején megtartják az írásbeli érettségiket, júniusban pedig a szóbeliket. Ha ezen változtatni kell, akkor változtatnak majd - a járványhelyzet függvényében. Hozzátette: remélik, hogy május végéig mindenki megkapja az első oltást, és bár van lehetőség az érettségi időpontok módosítására, egyelőre nem számolnak vele.

Ami az érettségi menetét illeti, Maruzsa Zoltán államtitkár szerint sok forgatókönyvre fel vannak készülve, de a diákok többsége érettségizni akar. „A diákok úgy készüljenek, hogy május első napjaiban az írásbeli biztosan lesz, és úgy készülünk, hogy a szóbeliket is a hagyományos módon megtartjuk” – mondta. A szóbelikkel kapcsolatban azt mondta, tavaly csak az írásbeli időpontjáig volt népszerű, hogy nem lesznek szóbelik, de azután sok kérést kaptak, hogy a diákok szeretnének szóban javítani.

A szaktárca mindenre nyitott, de az érettségi vizsgák forgatókönyvét végső soron az aktuális járványhelyzet fogja meghatározni

- mondta el ismét, a korábban már sokszor elhangzott központi tájékoztatást. "Jelenleg bizakodunk, tavaly is biztonságosan meg tudtuk szervezni a vizsgákat, ősszel a második hullám idején a szóbelik is rendben lementek, tehát normál menetrendre készülünk."

Mi lesz a tanárok oltásával?

Gulyás Gergely a mai kormányinfón arról is beszélt_ tervezik, hogy az iskolák megnyitását megelőzően beoltják a tanárokat, óvodai és bölcsődei dolgozókat is, ez azonban továbbra is önkéntes alapon működik majd, így azt kérik, mindenki regisztráljon.

Az utóbbi hetekben számtalan szervezet és szakmai érdekképviselet kérte a döntéshozókat, fontolják meg a tanárok soron kívüli beoltását. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) mellett, a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform is azt kérte, hogy a tavaszi szünet végéig, vagyis április 7-ig haladéktalanul oltsák be az ezt igénylő oktatási dolgozókat. Nemcsak a tanárok szeretnének oltáshoz jutni, hanem a bölcsődei dolgozók is. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) mindezt az életbe lépett járványügyi intézkedések, illetve a bölcsődék nyitva tartása miatt szeretné.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő egyenesen az ombudsmanhoz fordult a tanárok oltása miatt. Szerinte ez az utolsó pillanat, hogy megkezdjék a pedagógusok oltását, akik így védetté válhatnának az érettségiig, és az iskolákat is újra meg lehetne nyitni. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.