Aggasztó adatok és káosz az iskolákban: van, ahol a tanári kar 94 százaléka fertőzött

Tombol a járvány az iskolákban és az óvodákban, sorra zárnak az intézmények, viszont központi rendelkezés egyelőre nem született. Éppen ezért a szakszervezetek egymás után fordulnak a köznevelési államtitkársághoz, azt kérve, hogy az egyre súlyosbodó járványhelyzet miatt mihamarabb hozzanak döntést az iskolák ügyében.

  • Eduline

Megduplázódott a rendkívüli szünetek száma: 276 óvodában és 536 iskolában kellett rendkívüli szünetet, illetve részleges vagy teljes digitális oktatást elrendelni. Ez jelentős emelkedés: két hete még 159 óvoda és 250 iskola volt érintve, február 8-án pedig 73 óvoda és 115 iskola - írta meg a Népszava.

Van olyan tiszamenti általános iskola, ahol a 35 fős tanári karból 33-an igazoltan elkapták a koronavírust – mesélte az oldalnak Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, aki azt is elmondta tudnak olyan debreceni iskoláról is, ahol 240 diákból mindössze 50 volt bent az elmúlt napokban, a többiek vagy betegek vagy karanténban voltak. Egy fővárosi intézményben pedig 748 tanulóból 573-an voltak otthon nemrég, többségük hatósági házi karanténban, egy részük viszont azért, mert szüleik nem engedték őket iskolába, félve a fertőzéstől.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete már múlt héten nyílt levélben kérte, hogy rendeljenek el a digitális oktatást valamennyi köznevelési intézményben és a szakképzésben is. Hétfőn a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is levélben fordult a köznevelési államtitkársághoz, azt kérve, hogy az egyre súlyosbodó járványhelyzet miatt mihamarabb hozzanak döntést az iskolák ügyében. A PSZ két megoldást is javasolt: az egyik, hogy a középiskolákhoz hasonlóan minden általános iskola térjen át digitális oktatásra, a szülőknek pedig biztosítsák a 100 százalékos táppénzt, hogy otthon tudjanak maradni a gyerekekkel. A másik, hogy csak a felső tagozatos diákoknak rendeljenek el tantermen kívüli munkarendet, az alsóbb évfolyamokon pedig vezessenek be „hibrid” (online és tantermi) oktatást.

Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője, valamint Müller Cecília országos tiszti főorvos is elmondta, a járványügyi adatok azt mutatják, hogy a gyerekek körében erőteljesen terjed a fertőzés, ezért megfontolandó lenne, hogy egy rövid időre digitális oktatásra álljanak át az alsó tagozatos osztályok is. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) minisztere szerint szintén szükség lehet újabb szigorításokra, akár az iskolákban is.

Ezzel szemben az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint nincs ok a pánikra, mivel csak feleannyi iskolában van korlátozás, mint amikor tetőzött a második hullám. Március 1-jén az általános iskolák 16,7 százalékában volt érvényben járványügyi intézkedés, ezen belül mindössze 2,6 százalékban volt érintett a teljes intézmény. Az óvodáknak pedig a 8 százaléka volt érintett, ezen belül 3 százalékban a teljes intézmény.

A szülők és diákok is zárnának

Kedden indítottunk egy szavazást, ahol titeket kérdeztünk, szerintetek mi lenne a legjobb megoldás a jelenlegi helyzetben? Az eddig beérkezett válaszok alapján az Eduline olvasóinak az 53 százaléka úgy gondolja, azonnali zárásra lenne szükség, a többit pedig majd kitaláljuk a két hetes rendkívüli szünet után. Sokan vannak azonban, akik az érettségizőkre is gondolnak, ugyanis az eddigi szavazók 20 százaléka szerint az lenne a legjobb, ha szünet lenne minden oktatási intézményben, de az érettségizők továbbra is részt vehetnének a kiscsoportos, személyes felkészüléseken. Azoknak az aránya is beszédes (4 százalék), akik a tavaszi szünetig még kihúznák valahogy, mivel szerintük ilyen gyorsan nem lehet döntést hozni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.