Kásler Miklós: Hamarosan újabb szigorítások jöhetnek akár az iskolákban is

A járvány harmadik hullámában a folyamatosan növekvő esetszámok miatt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) minisztere szerint szükség lehet újabb szigorításokra, akár az iskolákban is.

  • Eduline

A járvány felszálló ágában vagyunk ismét, olyan mértékben terjed most Magyarországon a vírus, hogy hamarosan újabb szigorítások válhatnak szükségessé - nyilatkozta Kásler Miklós a Blikknek.

Az Emmi minisztere a lapnak az esetleges iskolabezárásokról is beszélt:

Sok példa van a világban, mit lehet még tenni: iskolákat bezárni, előre lehet hozni a szünetet vagy meg lehet hosszabbítani az időtartamát erre a kritikus néhány hétre

- mondta Kásler Miklós. Szerinte ugyanis a beoltottak száma több hét múlva éri el azt a szintet, ami megfékezhetné a felfutást, addig szükség lehet szigorításokra is a tárcavezető szerint.

Az iskolabezárások ötlete február végén merült fel, amikoris komolyan megugrott az iskolai fertőzések és a rendkívüli iskolai szünetek elrendelésének száma. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nyílt levélben kérte Orbán Viktort, hogy a komoly veszélyhelyzet miatt valamennyi köznevelési intézményben és a szakképzésben is rendeljen digitális oktatást. Erre az operatív törzs jelezte, egyelőre ezt nem tartják szükségesnek, noha a járvány harmadik hulláma felfutóban van.

Ezt követően Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője azt mondta, a járványügyi adatok azt mutatják, hogy a gyerekek körében erőteljesen terjed a fertőzés, ezért megfontolandó lenne, hogy egy rövid időre digitális oktatásra álljanak át az alsó tagozatos osztályok is. Akkor azt mondta az NNK vezetője, hogy erre elég lenne egy kéthetes periódus, ezalatt ugyanis a védőoltásokkal nagyon gyorsan tudnánk haladni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.