Kásler Miklós: Hamarosan újabb szigorítások jöhetnek akár az iskolákban is

A járvány harmadik hullámában a folyamatosan növekvő esetszámok miatt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) minisztere szerint szükség lehet újabb szigorításokra, akár az iskolákban is.

  • Eduline

A járvány felszálló ágában vagyunk ismét, olyan mértékben terjed most Magyarországon a vírus, hogy hamarosan újabb szigorítások válhatnak szükségessé - nyilatkozta Kásler Miklós a Blikknek.

Az Emmi minisztere a lapnak az esetleges iskolabezárásokról is beszélt:

Sok példa van a világban, mit lehet még tenni: iskolákat bezárni, előre lehet hozni a szünetet vagy meg lehet hosszabbítani az időtartamát erre a kritikus néhány hétre

- mondta Kásler Miklós. Szerinte ugyanis a beoltottak száma több hét múlva éri el azt a szintet, ami megfékezhetné a felfutást, addig szükség lehet szigorításokra is a tárcavezető szerint.

Az iskolabezárások ötlete február végén merült fel, amikoris komolyan megugrott az iskolai fertőzések és a rendkívüli iskolai szünetek elrendelésének száma. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nyílt levélben kérte Orbán Viktort, hogy a komoly veszélyhelyzet miatt valamennyi köznevelési intézményben és a szakképzésben is rendeljen digitális oktatást. Erre az operatív törzs jelezte, egyelőre ezt nem tartják szükségesnek, noha a járvány harmadik hulláma felfutóban van.

Ezt követően Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője azt mondta, a járványügyi adatok azt mutatják, hogy a gyerekek körében erőteljesen terjed a fertőzés, ezért megfontolandó lenne, hogy egy rövid időre digitális oktatásra álljanak át az alsó tagozatos osztályok is. Akkor azt mondta az NNK vezetője, hogy erre elég lenne egy kéthetes periódus, ezalatt ugyanis a védőoltásokkal nagyon gyorsan tudnánk haladni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?