Kásler Miklós: Hamarosan újabb szigorítások jöhetnek akár az iskolákban is

A járvány harmadik hullámában a folyamatosan növekvő esetszámok miatt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) minisztere szerint szükség lehet újabb szigorításokra, akár az iskolákban is.

  • Eduline

A járvány felszálló ágában vagyunk ismét, olyan mértékben terjed most Magyarországon a vírus, hogy hamarosan újabb szigorítások válhatnak szükségessé - nyilatkozta Kásler Miklós a Blikknek.

Az Emmi minisztere a lapnak az esetleges iskolabezárásokról is beszélt:

Sok példa van a világban, mit lehet még tenni: iskolákat bezárni, előre lehet hozni a szünetet vagy meg lehet hosszabbítani az időtartamát erre a kritikus néhány hétre

- mondta Kásler Miklós. Szerinte ugyanis a beoltottak száma több hét múlva éri el azt a szintet, ami megfékezhetné a felfutást, addig szükség lehet szigorításokra is a tárcavezető szerint.

Az iskolabezárások ötlete február végén merült fel, amikoris komolyan megugrott az iskolai fertőzések és a rendkívüli iskolai szünetek elrendelésének száma. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nyílt levélben kérte Orbán Viktort, hogy a komoly veszélyhelyzet miatt valamennyi köznevelési intézményben és a szakképzésben is rendeljen digitális oktatást. Erre az operatív törzs jelezte, egyelőre ezt nem tartják szükségesnek, noha a járvány harmadik hulláma felfutóban van.

Ezt követően Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője azt mondta, a járványügyi adatok azt mutatják, hogy a gyerekek körében erőteljesen terjed a fertőzés, ezért megfontolandó lenne, hogy egy rövid időre digitális oktatásra álljanak át az alsó tagozatos osztályok is. Akkor azt mondta az NNK vezetője, hogy erre elég lenne egy kéthetes periódus, ezalatt ugyanis a védőoltásokkal nagyon gyorsan tudnánk haladni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.