Friss felmérés: a tanárok közel 84 százaléka oltatná be magát

Az iskolai dolgozók többsége egyetért abban is, hogy az oktatási intézményeknek elöl lenne a helyük az oltási rendben - derül ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) legfrissebb felméréséből.

  • Eduline

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) gyors felmérésben igyekezett választ kapni a vakcinákkal, oltási programmal kapcsolatos legégetőbb kérdésekre: így rákérdeztek arra is, valóban igaz-e az a kormányzati állítás, miszerint a vakcinafelvételi hajlandóság alig 26 százalék a pedagógusok körében. A kérdőívet kitöltő 1676 oktatásban dolgozó válasza alapján azonban ez a kijelentés nem igazán áll összehangban a valósággal, ugyanis a megkérdezettek 84 százaléka szeretné beoltatni magát koronavírus ellen.

Ugyanakkor az oltást beadatni szándékozók kétharmada nem bízik az Európai Gyógyszerügynökség által jóvá nem hagyott vakcinákban. A válaszadók nagy része a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca vakcináknak szavazott bizalmat. Viszont a kínai SinoPharm és az orosz Szputnyik V vakcinákkal kapcsolatban feltűnően nagy a bizalmatlanság. A PDSZ szerint nem javítja a kilátásokat az a tény sem, hogy a már európai engedélyeztetés alatt álló vakcinákkal (Janssen, CureVac, Novavax) szemben is szembetűnő az elutasítottság.

Az oltást elutasítók válaszaiból kiderül: az elutasítás két fő oka, hogy tartanak az oltás nyomán később kialakuló egészségártalmaktól, illetve nem bíznak abban, hogy a kormány igazat mond a vakcinákról. Az összes válaszadó döntő többsége úgy látja, hogy a kormány oltásügyben végzett kommunikációs tevékenysége átláthatatlan, kusza és elbizonytalanító.

Mindennek ellenére a túlnyomó többség (93 százalék) érzi úgy – még az oltást felvenni nem kívánok egy része is –, hogy az oktatási intézményeknek az oltási prioritási listákon lenne a helyük. Sokan viszont csak azzal a kitétellel támogatnák ezt, ha nem lenne kötelező az oltás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.