A lassan egy éve tartó vírushelyzet sok mindenre megtanított bennünket. Bár a tervek szerint március 1-jétől újra lesz személyes oktatás a középiskolákban is, az eddig szerzett tapasztalatokat nem szabad elfelejteni, sőt ezekkel együtt kell újragondolni az egész rendszert.
Akár indul tavasszal a személyes oktatás, akár nem, a legnagyobb hiba az lenne, ha úgy tennénk, mintha semmi sem történt volna és a tanítás folytatódna úgy, ahogy 2020 tavaszán félbeszakadt - írják a TanárBlog szerzői, Nádori Gergely és Prievara Tibor a Telexen megjelent véleménycikkükben.
A középiskolai tanárok szerint a mostani pillanat pedig egyedülállóan alkalmas lenne arra, hogy valódi változások történjenek, három okból is. Egyrészt a tanárok szembesültek vele, hogy amikor valaki rendelkezhet a mobiltelefonjával, az iskolában feltett kérdések döntő többsége könnyedén megválaszolhatóvá válik.
Másrészt egyértelművé vált, hogy a klasszikus értékelés és osztályozás milyen idejét múlt módja a tudás felmérésének, a hatékony visszajelzésnek - írják. Ezzel kapcsolatban egyébként nemrég más szakemberek is elmondták a véleményüket, sőt úgy gondolják a videójátékokból ismert szabályok jó alapot adhatnának az iskolai értékelésnek is.
A helyzet rávilágított arra is, hogy milyen nagyok a különbségek tanár és tanár, diák és diák között. A szakemberek kiemelik, volt olyan család ahol nem jelentett problémát, hogy két-három gyerek is egyszerre dolgozzon a saját gépén az internetet használva, míg olyan helyek is, ahol az áram hiányzott.
Szinte egy évtized után először fordult elő, hogy az állam a tanárokat felnőtteknek, sőt önálló, alkotó értelmiségieknek kezelte - és ennek volt nagyon sok pozitív hozadéka, sok tanár kifejezetten kreatívan oldotta meg a helyzetet, sokan vágtak bele új dolgokba, akár pedagógiai kísérletekbe is. A szakemberek szerint kihasználva ezt a különleges helyzetet
egy hatalmas ugrással kerülhetne át a magyar iskola a 19 századból a 21 századba.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
