Ha eddig nem is tettük, itt az ideje újragondolni a magyar oktatási rendszert

A lassan egy éve tartó vírushelyzet sok mindenre megtanított bennünket. Bár a tervek szerint március 1-jétől újra lesz személyes oktatás a középiskolákban is, az eddig szerzett tapasztalatokat nem szabad elfelejteni, sőt ezekkel együtt kell újragondolni az egész rendszert.

  • Eduline

Akár indul tavasszal a személyes oktatás, akár nem, a legnagyobb hiba az lenne, ha úgy tennénk, mintha semmi sem történt volna és a tanítás folytatódna úgy, ahogy 2020 tavaszán félbeszakadt - írják a TanárBlog szerzői, Nádori Gergely és Prievara Tibor a Telexen megjelent véleménycikkükben.

A középiskolai tanárok szerint a mostani pillanat pedig egyedülállóan alkalmas lenne arra, hogy valódi változások történjenek, három okból is. Egyrészt a tanárok szembesültek vele, hogy amikor valaki rendelkezhet a mobiltelefonjával, az iskolában feltett kérdések döntő többsége könnyedén megválaszolhatóvá válik.

Másrészt egyértelművé vált, hogy a klasszikus értékelés és osztályozás milyen idejét múlt módja a tudás felmérésének, a hatékony visszajelzésnek - írják. Ezzel kapcsolatban egyébként nemrég más szakemberek is elmondták a véleményüket, sőt úgy gondolják a videójátékokból ismert szabályok jó alapot adhatnának az iskolai értékelésnek is.

A helyzet rávilágított arra is, hogy milyen nagyok a különbségek tanár és tanár, diák és diák között. A szakemberek kiemelik, volt olyan család ahol nem jelentett problémát, hogy két-három gyerek is egyszerre dolgozzon a saját gépén az internetet használva, míg olyan helyek is, ahol az áram hiányzott.

Szinte egy évtized után először fordult elő, hogy az állam a tanárokat felnőtteknek, sőt önálló, alkotó értelmiségieknek kezelte - és ennek volt nagyon sok pozitív hozadéka, sok tanár kifejezetten kreatívan oldotta meg a helyzetet, sokan vágtak bele új dolgokba, akár pedagógiai kísérletekbe is. A szakemberek szerint kihasználva ezt a különleges helyzetet

egy hatalmas ugrással kerülhetne át a magyar iskola a 19 századból a 21 századba.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.