Ha eddig nem is tettük, itt az ideje újragondolni a magyar oktatási rendszert

A lassan egy éve tartó vírushelyzet sok mindenre megtanított bennünket. Bár a tervek szerint március 1-jétől újra lesz személyes oktatás a középiskolákban is, az eddig szerzett tapasztalatokat nem szabad elfelejteni, sőt ezekkel együtt kell újragondolni az egész rendszert.

  • Eduline

Akár indul tavasszal a személyes oktatás, akár nem, a legnagyobb hiba az lenne, ha úgy tennénk, mintha semmi sem történt volna és a tanítás folytatódna úgy, ahogy 2020 tavaszán félbeszakadt - írják a TanárBlog szerzői, Nádori Gergely és Prievara Tibor a Telexen megjelent véleménycikkükben.

A középiskolai tanárok szerint a mostani pillanat pedig egyedülállóan alkalmas lenne arra, hogy valódi változások történjenek, három okból is. Egyrészt a tanárok szembesültek vele, hogy amikor valaki rendelkezhet a mobiltelefonjával, az iskolában feltett kérdések döntő többsége könnyedén megválaszolhatóvá válik.

Másrészt egyértelművé vált, hogy a klasszikus értékelés és osztályozás milyen idejét múlt módja a tudás felmérésének, a hatékony visszajelzésnek - írják. Ezzel kapcsolatban egyébként nemrég más szakemberek is elmondták a véleményüket, sőt úgy gondolják a videójátékokból ismert szabályok jó alapot adhatnának az iskolai értékelésnek is.

A helyzet rávilágított arra is, hogy milyen nagyok a különbségek tanár és tanár, diák és diák között. A szakemberek kiemelik, volt olyan család ahol nem jelentett problémát, hogy két-három gyerek is egyszerre dolgozzon a saját gépén az internetet használva, míg olyan helyek is, ahol az áram hiányzott.

Szinte egy évtized után először fordult elő, hogy az állam a tanárokat felnőtteknek, sőt önálló, alkotó értelmiségieknek kezelte - és ennek volt nagyon sok pozitív hozadéka, sok tanár kifejezetten kreatívan oldotta meg a helyzetet, sokan vágtak bele új dolgokba, akár pedagógiai kísérletekbe is. A szakemberek szerint kihasználva ezt a különleges helyzetet

egy hatalmas ugrással kerülhetne át a magyar iskola a 19 századból a 21 századba.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?