Leghamarabb márciusban nyithatják újra az angliai iskolákat

Februárban még biztos, hogy marad a távoktatás.

  • Tóth Alexandra

Bár korábban arról volt szó, már februárban visszatérhetnek a diákok az angliai iskolákba, erre mégis leghamarabb csak március 8-án kerülhet sor - jelentette be Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán.

A diákok visszatérése a lezárások feloldásának első szakaszát jelentené - mondta.

Boris Johnsos a BBC-nek azt is kihangsúlyozta, a cél az, hogy Angliában minden iskolást egyszerre tudjanak visszaengedni az intézményekbe. Ez viszont a járvány alakulásától, illetve a beoltottak számától is függ.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Szlovéniában kedden indult újra a tantermi oktatás az általános iskolák első három osztályában és az óvodák is kinyithattak.

Horvátországban jövő héten nyitják újra az iskolákat az általános iskolák felső tagozatosainak. Az alsósok már múlt hétfőtől látogathatják az intézményeket, erről azonban nem született az egész országra vonatkozó döntés. A horvát megyék a helyi válságstábokkal egyeztetve maguk határozhatnak arról, visszaengedik-e a diákokat az iskolákba.

Mindeközben Pekingben bezárták az iskolákat és az óvodákat is. A február 12-én beköszöntő kínai holdújév miatt az általános iskolákban egyébként is vakáció vette volna kezdetét, a tanítás a felsőbb évfolyamokon viszont már múlt hét péntektől online folytatódik. A tanintézmények és óvodák újranyitásának időpontját egyelőre nem tűzték ki, de ez legkorábban csak az ünnep után, vagyis február második felében várható.

Mi vár a diákokra itthon?

Március 1-ig maradnak a járványügyi korlátozások - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön. Azzal kapcsolatban, hogy az érettségizők és tanáraik visszatérhetnek-e az iskolákba azt mondta, március 1-ig nem változnak a szabályok, azt remélik, hogy még a vizsgák előtt tudnak változtatni ezeken.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.