Az ünnepek előtt az iskolák és az óvodák harmada fertőzött volt

Karácsony előtt legalább ötezer helyszínen kellett intézkedni.

  • Eduline

A köznevelési intézmények feladatellátási helyeinek száma országosan mintegy 13,5 ezer, vagyis karácsony előtt legalább ötezer helyszínen kellett intézkedni – írja a Népszava. Decemberben az összes óvodai és iskolai feladatellátási hely 37 százalékában volt szükség tanügyi intézkedésekre (rendkívüli szünet, digitális munkarend elrendelése) koronavírusos megbetegedések miatt – ez derült ki az Emberi Erőforrások Minisztérium adatiból, amit a lapnak küldtek el.

Az Emmi úgy véli, hogy most jobb a helyzet, mert kedden például az óvodák 2,1 százalékában és az általános iskolák 3,6 százalékában volt rendkívüli szünet vagy tantermen kívüli digitális munkarend. A PSZ a 37 százalékos decemberi fertőzöttségi arányt meglepően magasnak tartja, különösen úgy, hogy a középiskolák novembertől egységesen áttértek a távoktatásra. Totyik Tamás szerint az nem meglepő, hogy a nyitva maradó általános iskolákban fertőződött meg a legtöbb pedagógus.

Tegnap írtunk arról, hogy a PSZ és a 21 Kutatóközpont közös felmérést készített a tanárok és a köznevelésben dolgozók helyzetével kapcsolatban. A kutatás reprezentatív, melyben 1269 pedagógust kérdeztek meg. A felmérésből kiderült, hogy az általános iskolai tanárok 22 százaléka igazoltan elkapta a koronavírust az őszi időszakban. A kutatás adatai szerint összességében a tanárok 19 százalékának – vagyis majdnem minden ötödik pedagógusnak – volt már pozitív koronavírustesztje.

Totyik Tamás elmondta, ez nagyjából 30 ezer pedagógust jelent. Azt meglepőnek találta, hogy nem az idősebb tanárok voltak többen a fertőzöttek között: a fiatalabb korosztályhoz (18-29 évesek) tartozó pedagógusok negyede (24 százalék), a 30-59 évesek 19 százaléka, míg a 60. életévüket betöltő pedagógusok 15 százaléka kapta már el a betegséget. Szerinte ez azt mutatja, hogy az idősebb pedagógusok jobban vigyáztak magukra.

A kutatásban szó van a 100 százalékos táppénz kérdéséről is. Kásler Miklós miniszter még tavaly szeptemberben ígérte meg, hogy minden, iskolában megfertőződött pedagógus 100 százalékos táppénzt kap. A PSZ felmérésében az érintettek csupán 19 százaléka számolt be arról, hogy táppénzként megkapta bérének 100 százalékát. Totyik Tamás szerint ez 5-6 ezer pedagógust jelent. Hozzátette: közérdekű adatigényléssel fordultak a tankerületi központokhoz, a szakképzési centrumokhoz, valamint a Magyar Államkincstárhoz, hogy pontos számot kapjanak a 100 százalékos táppénzben részesülő pedagógusokról.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.