A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felmérést készített a tanárok és a köznevelésben dolgozók helyzetével kapcsolatban, illetve vizsgálták, hogyan érintette a koronavírus-járvány a pedagógusokat.
A tanárok 47 százaléka biztosan beoltatná magát, 36 százalékuk még nem döntött – derül ki a friss kutatásból.
Ez alapján a tanároknál magasabb az oltási hajlandóság, mint a teljes magyar társadalomban. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke szerint ez bizonyíték arra, hogy a tanárokat kiemelten kell kezelni az oltási rend kialakításánál.
Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke a szakszervezet mai sajtótájékoztatóján elmondta, komoly gondok vannak az iskolákban. Az utóbbi időben sokan jelezték, hogy kimerültek és a folyamatos stressz miatt leterheltek. Ez nem is csoda, a tanárok egy korábbi kutatás szerint sokkal több mint 40 órát dolgoznak hetente. Ez egyébként is aktuális kérdés, hiszen járványhelyzet nélkül is egyre kevesebben választják ezt a pályát az általános a túlterheltség és az alacsony fizetés miatt. A folyamatosan fogyatkozó tanárszám hamarosan azt eredményezheti, hogy éveken belül elérünk oda, hogy nem lesz, aki tanítson.
Galgóczi Eszter és Fényes Csongor, a 21 Kutatóközpont elemzői mai gyorsjelentésükben elmondták, a reprezentatív kutatás 2020 december 18-án kezdődött és január 17-ig tartott, az 50 kérdéses online kérdőívre 1269 érvényes válasz érkezett, ennek több mint fele a PSZ tagja volt.
Komoly gond (volt) a háttértudás hiánya
A felmérés alapján a tanárok több mint a fele (53%) úgy gondolja, hogy éppen csak elég a digitális kompetenciája ahhoz, hogy online oktasson. A megkérdezettek 80 százaléka ugyan részt vett valamilyen digitális továbbképzésben az elmúlt években, mégis úgy gondolják, ez nem volt elegendő a jelenlegi igényekhez. Sőt, a tanárok 7 százaléka úgy érzi, egyáltalán nem tudja maradéktalanul elvégezni a munkáját a kompetencia-hiány miatt.
A kutatás visszajelzései alapján az óvodai dolgozók maradtak magukra a legjobban, őket a fenntartó nem segítette olyan mértékben, mint mondjuk a középiskolában vagy általános iskolában tanítókat. Ha nem a munkáltató, akkor ki segíthet? A felmérés szerint a legtöbben az előforduló informatikai problémák miatt - a tanárok 55 százaléknak akadt ilyen jellegű gondja - a kollégákhoz (67%), családhoz (55%) fordultak vagy neten néztek szét (47%) a kérdésben. Azaz a legtöbben szűkebb körben kerestek megoldást.
Persze nem csak a tanároknál jelentett gondolt a háttértudás hiánya vagy az eszközhiány. A leghátrányosabban azokat a diákokat érintette a távoktatás - a tanárok véleménye szerint -, akiknek sem kompetenciája, sem eszköze nem volt az otthoni tanuláshoz. Ők ki is szorulhatnak az oktatásból.
Mi marad a távoktatásból?
A felmérésből kiderül, hogy ha 2021-ben a tanárok dönthetnének, milyen formában történjen az oktatás, akkor a legtöbben hagyományos formára szavaznának. Bár az eredmények megoszlanak, egyértelmű, hogy azok, akik már oktattak a tavaszi időszak folyamán otthonról, sokkal nagyon mértékben voksoltak a hibrid vagy online oktatási formára. A számokból az is látszik, hogy akik hosszabb ideje oktatnak digitális tanrendben, ők kimerültebbek, fásultabbak, kevésbé frissek.
A kérdések arra is kitértek, vajon mit használnak majd a tanárok az online technikából, ha visszaállnak az iskolák a tantermi oktatásra. Ez alapján a tanárok 27 százaléka úgy gondolja, többet használ majd online, digitális kiegészítő tananyagot a tanítás során. Az idősebb pedagógusok esetében nagyobb a hajlandóság, azonban az elemzők szerint ez azért fordulhat elő, mert a fiatalabb kollégáik eddig is több digitális tartalommal töltötték fel az órákat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
