Évi másfél milliárd forintot fordítana a kormány a nyelvtanárok továbbképzésére

A diákok külföldi nyelvtanfolyamai mellett évi másfél milliárd forintot fordítana a tanárok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére, de mi lesz a diákokkal?

  • Eduline

Egyelőre még azt sem lehet tudni, hogy mikortól valósulhat meg a középiskolások külföldi nyelvtanulási programja, de az kiderült, hogy évi másfél milliárd forintot fordítana a kormány a tanárok fejlesztésére. A kormány az iskolai nyelvoktatást szeretné fejleszteni ebben az évben – írja a Magyar Nemzet. A lap azt írja, hogy a vírushelyzet után beindulhatnak a diákok külföldi nyelvtanfolyamai, a tervek szerint pedig 2021-től évi másfél milliárd forintot fordít a tanárok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére a kormány. Információik szerint szakmai fejlesztést kapnának a gyakorló nyelvtanárok, mégpedig anyanyelvi területen. A köznevelési stratégia kiemelt célként tűzte ki az idegennyelv-tudás fejlesztését a következő tíz esztendőre. Az Eurostat adatsora szerint a magyarok több mint fele (57,6 százaléka) semmilyen idegen nyelven nem beszél – írja a lap.

Ha a vírus nem szólt volna közbe, akkor idén nyáron indult volna a középiskolások külföldi nyelvtanulási programja. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly februárban jelentette be, hogy a kilencedikes és a tizenegyedikes diákok kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehetnek részt, amit a kormány fizeti. 2020 márciusában kiderült, hogy nem mennek a diákok külföldre, egy évvel elhalasztották a nyelvtanulási programot. Az érintettek abban bíznak, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések feloldása után 2022-ben valóban megkezdődhetnek a kiutazások.

A diákok mellett a tanárokat is új intézkedéssel céloznák, legalábbis ez derül ki a Nemzeti Pedagóguskar honlapján elérhető egyik szakmai anyagból. A szervezet idegen nyelvi tagozatának elnöke az elmúlt időszakról készült beszámolójában azt írja: nagy örömmel üdvözli az oktatásirányításnak azt a tervezetét, amelynek keretében a gyakorló nyelvtanárok számára továbbképzést biztosítanának nyelvterületen.

Egyelőre az egyeztetések fázisánál járunk, de a Maruzsa államtitkár úrral folytatott megbeszéléseim nyomán remélni merem, hogy hamarosan ez a nagyszabású program is megvalósulhat az oktatásirányítás szándéka nyomán – nyilatkozta Nikolics Noémi a lapnak. Részleteket még nem lehet tudni arról, hogy hogyan valósulna meg a program, de az Emmitől azt az a válasz érkezett: a fejlesztésére 2021-től évi másfél milliárd forintot ad a kormány, valamint az "idegennyelv-oktatás infrastrukturális feltételeinek további fejlesztése" is folyamatban van.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.