A diákok külföldi nyelvtanfolyamai mellett évi másfél milliárd forintot fordítana a tanárok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére, de mi lesz a diákokkal?
Egyelőre még azt sem lehet tudni, hogy mikortól valósulhat meg a középiskolások külföldi nyelvtanulási programja, de az kiderült, hogy évi másfél milliárd forintot fordítana a kormány a tanárok fejlesztésére. A kormány az iskolai nyelvoktatást szeretné fejleszteni ebben az évben – írja a Magyar Nemzet. A lap azt írja, hogy a vírushelyzet után beindulhatnak a diákok külföldi nyelvtanfolyamai, a tervek szerint pedig 2021-től évi másfél milliárd forintot fordít a tanárok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére a kormány. Információik szerint szakmai fejlesztést kapnának a gyakorló nyelvtanárok, mégpedig anyanyelvi területen. A köznevelési stratégia kiemelt célként tűzte ki az idegennyelv-tudás fejlesztését a következő tíz esztendőre. Az Eurostat adatsora szerint a magyarok több mint fele (57,6 százaléka) semmilyen idegen nyelven nem beszél – írja a lap.
Ha a vírus nem szólt volna közbe, akkor idén nyáron indult volna a középiskolások külföldi nyelvtanulási programja. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly februárban jelentette be, hogy a kilencedikes és a tizenegyedikes diákok kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehetnek részt, amit a kormány fizeti. 2020 márciusában kiderült, hogy nem mennek a diákok külföldre, egy évvel elhalasztották a nyelvtanulási programot. Az érintettek abban bíznak, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések feloldása után 2022-ben valóban megkezdődhetnek a kiutazások.
A diákok mellett a tanárokat is új intézkedéssel céloznák, legalábbis ez derül ki a Nemzeti Pedagóguskar honlapján elérhető egyik szakmai anyagból. A szervezet idegen nyelvi tagozatának elnöke az elmúlt időszakról készült beszámolójában azt írja: nagy örömmel üdvözli az oktatásirányításnak azt a tervezetét, amelynek keretében a gyakorló nyelvtanárok számára továbbképzést biztosítanának nyelvterületen.
Egyelőre az egyeztetések fázisánál járunk, de a Maruzsa államtitkár úrral folytatott megbeszéléseim nyomán remélni merem, hogy hamarosan ez a nagyszabású program is megvalósulhat az oktatásirányítás szándéka nyomán – nyilatkozta Nikolics Noémi a lapnak. Részleteket még nem lehet tudni arról, hogy hogyan valósulna meg a program, de az Emmitől azt az a válasz érkezett: a fejlesztésére 2021-től évi másfél milliárd forintot ad a kormány, valamint az "idegennyelv-oktatás infrastrukturális feltételeinek további fejlesztése" is folyamatban van.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
