A diákok külföldi nyelvtanfolyamai mellett évi másfél milliárd forintot fordítana a tanárok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére, de mi lesz a diákokkal?
Egyelőre még azt sem lehet tudni, hogy mikortól valósulhat meg a középiskolások külföldi nyelvtanulási programja, de az kiderült, hogy évi másfél milliárd forintot fordítana a kormány a tanárok fejlesztésére. A kormány az iskolai nyelvoktatást szeretné fejleszteni ebben az évben – írja a Magyar Nemzet. A lap azt írja, hogy a vírushelyzet után beindulhatnak a diákok külföldi nyelvtanfolyamai, a tervek szerint pedig 2021-től évi másfél milliárd forintot fordít a tanárok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére a kormány. Információik szerint szakmai fejlesztést kapnának a gyakorló nyelvtanárok, mégpedig anyanyelvi területen. A köznevelési stratégia kiemelt célként tűzte ki az idegennyelv-tudás fejlesztését a következő tíz esztendőre. Az Eurostat adatsora szerint a magyarok több mint fele (57,6 százaléka) semmilyen idegen nyelven nem beszél – írja a lap.
Ha a vírus nem szólt volna közbe, akkor idén nyáron indult volna a középiskolások külföldi nyelvtanulási programja. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly februárban jelentette be, hogy a kilencedikes és a tizenegyedikes diákok kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehetnek részt, amit a kormány fizeti. 2020 márciusában kiderült, hogy nem mennek a diákok külföldre, egy évvel elhalasztották a nyelvtanulási programot. Az érintettek abban bíznak, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések feloldása után 2022-ben valóban megkezdődhetnek a kiutazások.
A diákok mellett a tanárokat is új intézkedéssel céloznák, legalábbis ez derül ki a Nemzeti Pedagóguskar honlapján elérhető egyik szakmai anyagból. A szervezet idegen nyelvi tagozatának elnöke az elmúlt időszakról készült beszámolójában azt írja: nagy örömmel üdvözli az oktatásirányításnak azt a tervezetét, amelynek keretében a gyakorló nyelvtanárok számára továbbképzést biztosítanának nyelvterületen.
Egyelőre az egyeztetések fázisánál járunk, de a Maruzsa államtitkár úrral folytatott megbeszéléseim nyomán remélni merem, hogy hamarosan ez a nagyszabású program is megvalósulhat az oktatásirányítás szándéka nyomán – nyilatkozta Nikolics Noémi a lapnak. Részleteket még nem lehet tudni arról, hogy hogyan valósulna meg a program, de az Emmitől azt az a válasz érkezett: a fejlesztésére 2021-től évi másfél milliárd forintot ad a kormány, valamint az "idegennyelv-oktatás infrastrukturális feltételeinek további fejlesztése" is folyamatban van.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
