A kínai fővárosban az intézmények újranyitásának az időpontját egyelőre nem tűzték ki.
A február 12-én beköszöntő kínai holdújév miatt Pekingben az általános iskolákban egyébként is vakáció vette volna kezdetét, a tanítás a felsőbb évfolyamokon viszont online folytatódik péntektől. A tanintézmények és óvodák újranyitásának időpontját egyelőre nem tűzték ki, de ez legkorábban csak az ünnep után, vagyis február második felében várható.
Tahszingban, Peking egyik déli kerületében a hét során zárlat alá vontak egy iskolát, valamint egy lakónegyedet, ahol új fertőzötteket azonosítottak. A pekingi járványügyi központ csütörtökön közölte, hogy a kerületben két páciensnél a koronavírus nagy-britanniai variánsát azonosították, amely jóval fertőzőbb a korábban ismerteknél. A kerületben felbukkant esetek miatt tömeges koronavírus-tesztelést folytatnak Pekingben, elsősorban azok körében, akik kapcsolatba kerülhettek a fertőzöttekkel.
Szlovéniában viszont épp az ellenkező irányba tettek lépéseket: a kedvező járványügyi mutatók miatt enyhítenek a korlátozásokon, és a legkevesebb fertőzöttel rendelkező kilenc régióban jövő héttől megnyílnak az óvodák, valamint az általános iskolai tanítás is újraindul. A nevelőket és tanítókat az intézmények megnyitása előtt letesztelik.
Mi a helyzet más országokban?
Bécsben január 18-ától kezdve hetente tesztelik koronavírus-fertőzésre az óvodák és iskolák dolgozóit. A részvétel önkéntes alapú, a tesztet a hét egy adott napján kell elvégezniük: a mintavételhez csupán gargalizálniuk kell, a mintát futárszolgálat szállítja a laborba. Mindeközben Romániában az iskolák újranyitásán gondolkoznak. Az országban a kormány november 9-től rendelte el az iskolák bezárását, azóta mindenhol teljes egészében áttértek az online oktatásra. Viszont, ha a következő hetekben minden jól alakul, akkor Klaus Iohannis államfő szerint valamennyi gyermek visszatérhet az óvodákba és az iskolákba.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
