A KSH legfrissebb adatai szerint az elmúlt húsz évben egyszer sem volt olyan alacsony a főállású pedagógusok száma, mint most. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke úgy véli, hogy a 2013-ban megalkotott életpályamodell nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - mondta az Info Rádióban. Nem tartja meglepőnek, hogy kevesebb tanár van, szerinte ez a csökkenés hamarosan még látványosabb lesz.

A legutóbbi adatok szerint az általános iskolások száma növekedett, legalábbis a megállt a fogyásuk, és várható, hogy stabilizálódni fog a létszám - tette hozzá. Ennek ellenére a tanárok száma csökkent, ami azt jelenti, hogy másfajta munkaszervezési folyamatokra van szükség az adott tantestületetekben. Vannak helyek, ahol összevonták az eddig szétválasztott csoportok (példádul idegen nyelv, informatika, matematika), ahol esetleg nem indulhatnak tehetséggondozó vagy hátránykompenzáló foglalkozások.

A statisztikai hivatal adatai szerint az egy tanárra jutó tanulók száma országosan 9,7 fő. Horváth Péter szerint a statisztikai adatok sokféleképp magyarázhatók, és egyrészt az említett tíz fő valóban nem túl sok, másrészt azt is figyelembe véve, hogy ennek országrészenként nagyon eltérő a mértéke, már jogos lehet a panasz.

Eltűnnek a pedagógusok, de nincs utánpótlás

Azt pontosan lehet tudni, hogy mennyien mennek nyugdíjba, de azt nem nagyon lehet megtippelni, hogy közülük mennyien élnek majd a korai nyugdíjjal. Az előző években az egyetemekről kikerülő, nagyjából tízezer tanárjelölt közül mindösszesen 3500-4000-en vannak, akik valóban munkába is állnak. A szakember beszélt arról is, hogy az 1995 óta mindegy egyharmadával emelt kötelező óraszámokat már nem lehet tovább növelni, miután már most sem képesek a pedagógusok megfelelő mód felkészülni az óráikra.