Orbán Viktor pénteki interjújában azt mondta, februárig fenntartják a rendkívüli intézkedéseket.
Ennek értelmében marad a digitális oktatás a középiskolákban február 1-ig. A miniszterelnök hozzátette: ameddig nincs elég vakcina, mindenki rendezkedjen be arra az életre, amit a jelenlegi keretek adnak.
A középiskolások egybéként már november 11-től otthonról tanulnak. Tegnap Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is azt mondta, a vírus új mutációját figyelembe véve az operatív törzs szerint a továbbiakban is maradnia kéne a digitális oktatásnak. Azt is elmondta, hogy az iskolákba egyébként indokolt esetben - például felzárkóztatás miatt - ahogyan eddig, úgy továbbra is be lehet menni. Ez főleg a közelgő félévzárás miatt lehet fontos a diákoknak és a tanároknak.
Tegnap Maruzsa Zoltán beszélt az oktatásban dolgozók múlt hétvégi ingyenes teszteléséről is. Mint azt korábban már mi is megírtuk, a január 2-ai és 3-ai teszteléseken több mint 20 ezren jelentek meg és egy százalékos átfertőzöttséget mértek. A tesztelés iránt csökkent az érdeklődés - mondta. Az óvodák és az iskolák rendben elindultak, a számok kedvezőek, a csütörtöki adatok szerint 12 óvodában 1-2 csoportban és 14 iskolában van rendkívüli szünet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
