Még tovább csökkent a főállású tanárok száma

A KSH legfrissebb adatai szerint most háromezerrel kevesebb pedagógus van, mint egy évvel korábban.

  • Eduline

Tovább csökkent a főállású pedagógusok száma a 2020/2021-es tanévben – írja a Népszava, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss oktatási adatai alapján.

A KSH jelenleg 146,7 ezer főmunkaviszonyban foglalkoztatott pedagógust tart számon a köznevelésben és a szakképzésben, ez majdnem háromezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A statisztikákból az is kiderült, hogy az elmúlt húsz évben egyszer sem volt olyan alacsony a főállású pedagógusok száma, mint most.

Gosztonyi Gábort, a PSZ alelnöke elmondta a lapnak, a főállású pedagógusok száma 2016 óta folyamatosan csökken. Szerinte a problémát az okozza, hogy a nyugdíjba menő tanárok helyére nem vesznek fel új tanárokat a tankerületi központok és a szakképzési centrumok, az így megüresedett álláshelyeket nem hirdetik meg, a feladatokat a tantestület többi tagja között osztják szét.

A diákok száma is változott

Van, ahol nőtt a számuk, de van, ahol látványosan csökkent. A nappali rendszerű általános iskolai oktatásban 725,8 ezren (az előző évinél 5,4 ezerrel többen), a középfokú iskolák nappali rendszerű oktatásában pedig 398,3 ezren (12,5 ezerrel kevesebben, mint a 2019/2020-as tanévben) vesznek részt. A KSH adatai szerint az egy pedagógusra jutó tanulók száma országosan 9,7 fő. Gosztonyi Gábor elmondta, hogy bár ez a szám elsőre alacsonynak tűnhet, de figyelembe kell venni, hogy számos olyan feladat – mint például a napköziztetés, ebédeltetés, felzárkóztatás – is a pedagógusok munkakörébe tartozik, amelyek más országokban nem a főállású tanárok feladata.

Az előző tanévhez képest a gimnáziumokban nőtt, a többi középfokú iskolában pedig csökkent a tanulók létszáma. A gimnáziumokban az idei tanévben 191,5 ezren, technikumokban, szakgimnáziumokban 143,2 ezren (hatezerrel kevesebben), szakképző iskolákban 56,6 ezren, szakiskolában és készségfejlesztő iskolában pedig – az előző évekhez hasonlóan – mintegy hétezren tanulnak. A szakképző iskolákban kilencezerrel (csaknem 14 százalékkal) kevesebben tanulnak idén, mint az előző tanévben.

A technikumok és a szakgimnáziumok 9. évfolyamára az előző évhez képest mintegy három százalékkal több tanulót vettek fel: a mintegy 81 ezer felvételiző 42,1 százaléka technikumba, 35,8 százaléka gimnáziumba nyert felvételt. A PSZ elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ebben a statisztikában nem szerepelnek azok a diákok, akik hat- és nyolcosztályos gimnáziumban tanulnak tovább. Szerinte, ha őket is a gimnáziumi tanulókhoz adjuk, a szakgimnáziumok, technikumok a felvételizők tekintetében is elvesztik a vezetést és úgy látja, hogy a szakképzés továbbra sem lett népszerűbb a diákok és szüleik körében.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.