Több helyen a tanítás nélküli munkanapokat helyezték át.
Bár a kormány az érdekvédelmi szervezetek kérése és a járványhelyzet ellenére sem rendelt el előrehozott téli szünetet az iskolákban, vannak olyan intézmények, ahol a diákoknak mégis hamarabb kezdődhet a szünet – értesült a Népszava. Egy fővárosi, tankerületi általános iskolában például szerda lesz az utolsó tanítási nap péntek helyett, de több budapesti és vidéki iskolában is hasonlóan döntöttek.
A lap megkeresésére a Közép-Budai Tankerületi Központ azt írta: náluk négy intézmény módosította munkatervét, azaz tanítás nélküli munkanapokat helyeztek át februárról decemberre. Így ezeket a napokat nem is kell pótolni, hiszen a tanítási napok, a tanítás nélküli munkanapok, és a tanítási szünetekbe tartozó napok száma nem változik.
Erre a tanév rendjéről szóló rendelet ad lehetőséget - mondta el Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja, aki maga is tud olyan iskolákról, ahol éltek a lehetőséggel. A PDSZ egyébként eredetileg azt szerette volna, hogy a kormány már december 7-től téli szünetet rendeljen el, a kieső napokat – nagyjából két hetet – pedig nyáron, június 16-tól 30-áig lehetett volna pótolni.
A kormány ezt nem tartotta szükségesnek, így az iskolákban is maradnak az eddigi intézkedések egészen január 11-ig. Vagyis a középiskolákban 8. osztály fölött, illetve a felsőoktatásban - néhány kivételes helyzettől eltekintve - digitális oktatás van. Az általános iskolákban és a kisebbeknél pedig továbbra is rendes oktatás folyik, itt ahogy eddig sem, ezután sem álltak át távoktatásra.
Igaz, hogy a kormány nem hozott új intézkedéseket, ennek ellenére egyes iskolákban saját hatáskörben szigorítottak a szabályokon. Vannak olyan intézmények, ahol a téli szünet előtti utolsó napokban a diákoknak is előírták a kötelező maszkhanszálatot a tanórák alatt is. Nagy Erzsébet szerint az iskolák maguk dönthetnek a járványügyi protokoll szigorításáról, de a tanárok is kérhetik diákjaikat a szabályok fokozottabb betartására.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
