Több helyen a tanítás nélküli munkanapokat helyezték át.
Bár a kormány az érdekvédelmi szervezetek kérése és a járványhelyzet ellenére sem rendelt el előrehozott téli szünetet az iskolákban, vannak olyan intézmények, ahol a diákoknak mégis hamarabb kezdődhet a szünet – értesült a Népszava. Egy fővárosi, tankerületi általános iskolában például szerda lesz az utolsó tanítási nap péntek helyett, de több budapesti és vidéki iskolában is hasonlóan döntöttek.
A lap megkeresésére a Közép-Budai Tankerületi Központ azt írta: náluk négy intézmény módosította munkatervét, azaz tanítás nélküli munkanapokat helyeztek át februárról decemberre. Így ezeket a napokat nem is kell pótolni, hiszen a tanítási napok, a tanítás nélküli munkanapok, és a tanítási szünetekbe tartozó napok száma nem változik.
Erre a tanév rendjéről szóló rendelet ad lehetőséget - mondta el Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja, aki maga is tud olyan iskolákról, ahol éltek a lehetőséggel. A PDSZ egyébként eredetileg azt szerette volna, hogy a kormány már december 7-től téli szünetet rendeljen el, a kieső napokat – nagyjából két hetet – pedig nyáron, június 16-tól 30-áig lehetett volna pótolni.
A kormány ezt nem tartotta szükségesnek, így az iskolákban is maradnak az eddigi intézkedések egészen január 11-ig. Vagyis a középiskolákban 8. osztály fölött, illetve a felsőoktatásban - néhány kivételes helyzettől eltekintve - digitális oktatás van. Az általános iskolákban és a kisebbeknél pedig továbbra is rendes oktatás folyik, itt ahogy eddig sem, ezután sem álltak át távoktatásra.
Igaz, hogy a kormány nem hozott új intézkedéseket, ennek ellenére egyes iskolákban saját hatáskörben szigorítottak a szabályokon. Vannak olyan intézmények, ahol a téli szünet előtti utolsó napokban a diákoknak is előírták a kötelező maszkhanszálatot a tanórák alatt is. Nagy Erzsébet szerint az iskolák maguk dönthetnek a járványügyi protokoll szigorításáról, de a tanárok is kérhetik diákjaikat a szabályok fokozottabb betartására.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
