UNICEF: a tanárokat is az elsők között kellene beoltani

A tanároknak az elsőbbséget élvező csoportok közé kell kerülniük a koronavírus elleni oltási kampányokban - szorgalmazta keddi közleményében Henrietta Fore, az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) ügyvezető igazgatója.

  • Eduline/MTI

A szervezet vezetője hangsúlyozta, a koronavírus-járvány "világszerte nagy pusztítást végzett a gyermekek oktatásában. A tanárok beoltása döntő lépés ahhoz, hogy (az oktatás ügye) ismét a helyes pályára kerüljön".

Henrietta Fore állásfoglalása szerint a tanároknak elsőbbséget kell kapniuk a Covid-19 védőoltás beadásánál, amint lezajlik az élvonalban dolgozó egészségügyi dolgozók és a lakosság magas kockázatú csoportjainak beoltása. Ez segít megvédeni a tanárokat a vírusfertőzéstől, egyben lehetővé teszi számukra, hogy személyes, jelenléti tanítást folytathassanak, ami végső soron elősegíti az iskolák nyitva tartását is - fejtette ki az igazgató.

Az UNICEF szerint a pandémia első hullámának április végi csúcspontján az iskolabezárások világszerte megzavarták a diákok közel 90 százalékának tanulását. A szervezet úgy véli, az iskolák nem tartoznak a fertőzés elsődleges gócai közé, ezért helyteleníti, hogy az oktatási intézmények zárva tartanak jelenleg a világon minden ötödik iskolás számára - ami 320 millió gyereket érint.

Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megóvjuk a következő generáció jövőjét. Ez pedig azoknak a védelmével kezdődik, akiknek a jövőbe vezető út megnyitása a dolga - hangsúlyozta Fore.

Mint mondta, az oktatás elhúzódó hiányának vagy megszakadásának súlyos következményei vannak, különösen a társadalom peremére szorultak számára. "Minél tovább maradnak gyerekek az iskolán kívül, annál kevésbé valószínű, hogy visszatérnek, és annál nehezebb lesz szüleiknek visszatérni a munka világába" - figyelmeztetett a világszervezet Gyermekalapjának vezetője.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.