OH: alapos indok lehet a hiányzásra egy veszélyeztetett családtag

A köznevelésre vonatkozó eljárásrend szerint korábban csak azoknak a diákoknak a hiányzását lehetett igazoltnak tekinteni, akik tartós betegségük miatt rizikócsoportba tartoznak.

  • Eduline

A krónikus beteg családtagjaikkal egy háztartásban élő gyerekek ügyében eddig nem volt elérhető hivatalos állásfoglalás, azonban egy szülő megkeresésére az Oktatási Hivatal megerősítette: alapos indoknak minősülhet az iskolai hiányzásra, ha a tanuló egy krónikus beteggel él egy háztartásban, és az igazgató jogköre és felelőssége dönteni a kérdésben - derült ki a 24.hu birtokába került tájékoztatásból.

Szakmai véleményünk szerint, amennyiben a szülő a járványhelyzetre való hivatkozással kéri, hogy az igazgató egyéb alapos ok miatt igazolja a tanuló mulasztását (például a tanuló krónikus beteggel él egy háztartásban), akkor az mindig csak egy meghatározott időtartamra (például egy hónap) történhet meg – az indok alapos mérlegelése és a járványhelyzet alakulásának folyamatos figyelemmel kísérése mellett

- áll az Oktatási Hivatal levelében.

Ez sok család számára lehet hasznos információ, ugyanis szeptember óta rengetegen szerették volna otthon tartani a gyermeküket, nem a diák, hanem a vele együtt élők egészségügyi állapota miatt. Eddig azonban semmilyen hivatalos állásfoglalás nem tette lehetővé, hogy ők otthonról tanulhassanak.

Rengeteg múlik viszont az igazgatókon is. Központi utasítás híján az intézményvezetők közül feltehetőleg sokan érzik úgy, hogy ha maguk döntenek ebben a kérdésben, akkor azt a fenntartó rossz szemmel nézheti, ezért inkább nem vállalják a felelősséget. Akadhatnak olyan igazgatók is, akik nincsenek is tisztában azzal, hogy ilyen esetekben ők a döntséhozók - ez szintén az általános tájékoztatás hiányából adódhat. Továbbá sokszor a szülők sem tudják, mire hivatkozzanak, hiszen korábban ők sem kaptak semmilyen tájékoztatást a témában.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.